A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
67 vezérével, Rákosi Mátyással az élen. Szabadságszólamok zengtek, s a rendszer magát a nagy francia forradalom eszméinek beteljesítőjeként aposztrofálta, „a szabadsághiánytól fuldokló társadalom előtt folyamatosan lobogtatta a kor talán legciniku- sabb szlogenjét, hogy próbáljunk élni az ajándékba kapott szabadsággal”118 119 A Bocskai-kutatás egy szakmailag színvonalas darabját tette közzé Benda Kálmán 1955-ben, majd néhány évvel később Nagy László hadtörténeti szakmunkája jelent meg. Szabó István debreceni történésznek pedig a Hajdúság történetéről készített művét olvashatták az érdeklődők 1956-ban.114 Molnár Erika történelem- szemlélet nacionalista maradványairól tanulmányt írt 1962-ben. Ennek nyomán széles körű vita bontakozott ki, mely sokáig elhúzódott és nem utolsósorban a függetlenségi harcok kapcsán szó esett a hazafiságról, a deheroizálásról, továbbá ideológiai és történetszemléleti kérdésekről.120 A nemzet, haza, hazafiság tovább gyűrűző vitájához a 17. század neves hadtörténésze, Perjés Géza is hozzászólt egy tanulmányával, melyben a nemzeti önérzet problémájáról értekezett.121 Arra is emlékszünk, hogy a hetvenes évek elején Király István akadémikus „Hazafiság és internacionalizmus” címen tartott egy nagyarányú ideológiai előadást. Ennek nyomán is sok vita támadt a nemzeti történelemről, a nemzetszemléletről, népünk „haladó hagyományairól”. Az ötvenes években is folytatódott a néprajzkutatók adatgyűjtése. Gáspár István nagykereki adatközlő 1954-ben még szólt Bocskai harcairól.A bihari földvár és nagykereki térségéről szólt elsősorban. A zomlini határban győzte le Bocskai az osztrákokat. Kismarján és Almosdon is volt egy földvár, Bocskai „ott teljesen tönkretette az osztrákokat.” A zomlini határra más adatközlők is hivatkoztak. Élt még a Hergott-dűlő mondája is. Eszerint Nagykerekiben az osztrákokat Bocskai csapatai beleszorították a laposba. Az osztrákok kiabálták, hogyHerrgott. Innen származik a név. A vidék hagyományairól ír Dankó Imre is, a hajdúnánási Testhalom mondáját elemezve.122 Maga a néprajzkutatás, - mint Balogh István írja - „történeti szemléletű tudomány, amelynek a népi kultúra alakulását történeti fejlődésében kell nyomon kísérni.” Ugyanakkor szellemi művelődés területén /hiedelemvilág, jogszokások stb./ nehéz megállapítani, hogy az említett jelenség a nép, a parasztság körében keletkezett vagy az uralkodó osztály írásos kultúrájának lecsapódása-e? Kutatja a hajdúvárosokban még élő szokásjogot. Fontosak tehát a szokásjog előírásai, melyek a történelmi múltba nyúlnak vissza. Dolgozatunkban azt is jeleztük másutt, hogy a hajdúutódok tudatában éltek még a mezőgazdaság múltjával kapcsolatos események. Különösen a szállásföldek kiosztása és a letelepítés hagyományozódott tovább az utódok emlékezetében. Balogh István egy tanulmánya éppen Hajdúböszörmény Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 118 Domokos Mátyás.: Egy uomo universale Somogyból. Tiszatáj 2004/6.58. évf.52. 119 Benda К.: A Bocskai szabadságharc. Bp. 1955. Nagy László.: A Bocskai szabadságharc katonai története. Bp. 1961., Szabó István.: A hajdúság kialakulása. Db. 1956. Molnár Erik.: Történetszemléletünk nacionalista maradványai. Uj írás 1962/11. 121 Perjés Géza: A nemzeti önérzet zavarai. Látóhatár IV. évfl 967/7-8.. 699-702. u2 Ferenczi I.: Bocskai István és szabadságharcának emléke.,.i.m. 221, Dankó I.: A hajdúnánási Testhalom mondája és a hajdúk eredete. Ethnográfia. LXVIII. /1956/. 519-534... Néprajzi Lexikon...i.m. 293.
