A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
ben jelenik meg. A harmincas évek végén, 1938-ban Balogh István jelentkezik „Egy alföldi kisváros” című könyvével.106 A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején a politikai jobbratoló- dás és Németország térhódítása következtében a nemzeti függetlenségi hagyományok, a szabadságharcok hősi küzdelmei mozgósító erőt jelentenek. A fokozódó német gazdasági és politikai nyomás a müncheni paktum után párosult a németbarát csoportok nagyarányú megerősödésével a belpolitikai életben. Ugyanakkor a finánctőke és a legitimista nagybirtok hatalmi befolyásának védelmében megpróbált gátat vetni a német expanziónak és a szélsőjobboldali erők politikai törekvéseinek. Csaknem mindegyik magyar kormány 1938-tól kezdve nyitással próbálkozott nyugat felé, de tevékenységét azzal fejezte be, hogy az országot egyre jobban Németország érdekeihez kapcsolta. Baloldali, németellenes és liberális körökben különösen megnőtt a félelem Ausztria bekebelezése után. A háborús évek során a társadalom különböző rétegeiben erősödött a németellenes hangulat. A KMP egy 1943-as röpira- tában olvashatjuk a következőket: „... A német hódítóknak, Magyarország ősi ellenségeinek érdekeiért vérzik a magyar...”107 Ekkor, 1943-ban jelent meg Mód Aladár könyve, a „400 év küzdelem az önálló Magyarországért”. A könyv első kiadása volt ez, melyet követett a többi, és mint ismeretes, a Rákosi korszak egyik legfőbb ideológiai-történelmi propagandaanyagaként funkcionált. A VII. kiadás előszavában a kiadó így summázta a könyv 1943-ban betöltött szerepét:” A könyv első kiadása komoly politikai fegyvert jelentett a német fasizmus és magyar cinkosai ellen folytatott küzdelemben. A könyv fontos szerepet töltött be a Habsburg-párti polgári történelemhamisítók leleplezésében is.”108 Mód Aladár marxista szemléletének megfelelően Bocskai szabadságharcában a szegény nép szerepét és a népi ellenállást emelte ki. Könyvében az alábbi sorok olvashatók: „Bocskay felkelésének döntő erőforrását a birtokaiban fenyegetett, illetve abból kiforgatott birtokosok mellett elsősorban a földönfutóvá tett, harcra kész szegény nép alkotta... A hajdúk és székelyek megnyerése népi ellenálló erőt biztosított Bocskaynak, Béccsel, a Habsburg-párti urakkal s a klérussal szemben.” Kevéssel ezután még egy rövid 17. századi fejlődésvonalat is felvillant, midőn Zrínyiről is szól: „Zrínyi... Bocskay és Bethlen politikáját követve, a vallásháborút szító Béccsel és a főpapi reakcióval szemben az erők összefogását... hirdette.”109 Magától értetődik, hogy nemcsak a baloldali meggyőződésű csoportok törekedtek a nemzeti függetlenségi múlt arzenáljából fegyverek szerzésére, hanem a szélőjobboldalon levők is, sőt az uralkodó elit németellenes orientációjú tagjai is. A legalitásból kizárt baloldali mozgalom az egyesületek, olvasókörök /Bocskai, Kossuth/ kereteiben fejtett ki önmagát megőrző, a későbbi időkre átmentő tevékenységet. Hajdúnánáson gyakran hivatkoztak a nemzeti múltra, s a Bocskai-kultusz terméHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 65 106 Dankó I.: Hajdúszoboszló megismerésének története...i.m. 10. 117 Juhász Gyula.: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Bp. 1969.. 200-201.. Ormos Mária.: Nácizmus-fasizmus. Bp. 1987., 462., Mód Aladár.: 400 év küzdelem Bp. 1954.. 669. 108 Mód A.: 400 év küzdelem...i.m. A VII. kiadás előszava. 4. 109 U.ő.: i.m. 45. 58.
