A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
64 Vidéken is különböző rendezvények tartják szükségesnek nemzeti múltunk hőseinek felidézését. Nagykereki község képviselőtestülete 1934. május 4-én rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tart. A főjegyző jelenti, hogy Dr. Miskolczy Hugó nagylétai főszolgabíró és Székelyhídi Béla ref. esperes kezdeményezésére Álmosd községben Bocskai emlékmű elkészítését tervezik. Nagykereki községtől 40 pengő támogatást várnak el „a jelenlegi viszonyok mellett is.” A képviselőtestület megszavazza az összeget...’’mert hiszen Magyarország nagy alakja világhírű győzelme csatájához ebből a községből indult ki.”100 Folyamatos a nemzeti függetlenségi harcok hagyományvonulatának összekapcsolása. Balthazár Dezső ref. püspök a hajdúböszörményi Kossuth Otthon avató ünnepén 1930. november 18-án a következőket mondotta: „Örömömre szolgál, hogy szülővárosomban a Kossuth Lajos szellemének megfelelően az egyedül célhoz vezető népuralom zászlóbontását az agrár kibontakozás vágyait, az egyszerűség és lehetőség politikájának hajnalhasadását látom. Egyedül ez az irány méltó Bocskay városához, Kossuth népéhez.”101 102 Hajdú- böszörményben 1937-ben hajdúhetet rendeztek. A főtéren egy országzászlót állítottak fel, az emelvényen pedig egy domborművet helyeztek el. Ez az építmény 1961- ig állt fenn, akkor lebontották.103 Néhány hónap alatt elkészült a fentebb említett álmosdi emlékmű. Alkotója Nagy Sándor János vámospércsi születésű szobrászművész. Ötalakos bronz illetve műkő emlékmű volt ez, amelyet az álmosdi csata 330. évfordulóján avattak Álmosd főterén. A magas talapzaton álló bronz figura hajdúvitézt ábrázol, karddal kezében. Jóval lejjebb, balra népviseletbe öltözött nagyapát látunk unokájával, jobbra pedig két világháborús öltözetű katonát.103 Bencsik János tanulmánya kapcsán már rámutattunk, hogy Hajdúböszörményben milyen erősek voltak a hagyományok, de fentiekből is látjuk, hogy a hajdúhagyományok ápolása különböző intenzitással ugyan, de másutt is folytatódott. Valóban, nemcsak Hajdúböszörményben, hanem más hajdúvárosban is a patriarchális épületek és utcák „őrzik a történelem félreismerhetetlen patináját, idilli békét árasztva e nyüzsgő hangyaboly kellős közepén...” A látogató elmondhatja, hogy „történelmi sebeit régi köveken tapintod, füvét a domboldalakon...”104 Ilyen településeken a múltnak, a történelemnek legszebb „díszletei” vesznek körül. Egyáltalán nem beszélhetünk ekkor még históriai értékvesztésről, egyszerre értékelhető a múlttól való eltávolodás és a folyamatosság. Még feleleveníthetők a múlt kulturálismentális szokásrendjének elemei.105 A helytörténeti irodalom is különböző kiadványok megjelentetésével fordul a Hajdúság múltja felé. Málnási Ödön „Hajdúszoboszló várostörténete” c. könyve 1928-ban kerül kiadásra. Zoltai Lajos: „Debrecen város pőre a szoboszlói hajdúvitézekkel a Kösély folyó felett 1617.” címen 1931Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz... 1939., 523-530.,Benda К.: Bocskai István...i.m. 230., Giatz F.: Történetírás korszakváltásban. Bp. 1990., 198., Passuth László.: Barlangképek. Bp. 1978., 120-121. 100 HBML. V. 652/b. 1. k. 27/1934., 1934. május 4. 101 Debreceni Független Újság. 1930. november 18., XXVIII. évf. 2 102 HBML. XXIII. 15.18. d..2419/1961.,1961. júl. 18. 103 Sz. Kürti K.: Ötven év a debreceni emlékszobrászat...i.m.. 381. 104 Radu Eneseu.: Eszmék és stílusok., Bucuresti.. 1989.. 154.. Tandori Dezső.: Városi kortyok. Életünk. 2004/6. XLI1. évf. 483. 105 Olasz Sándor.: Köznapi fikció és műfajpoétikai nyitottság., Tiszatáj 2004/6. 58. évf, 65., Németh Z.: A történeti narratíva...i.m. u.o. 74.
