A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
ez képezte a rendszer szellemi alapját, hiszen az a nemzeti múltban gyökerezett.94 Hadházy Zsignwnd főispán is a függetlenségi hagyományokat emlegeti 1929. november 2-án elmondott beszédében: „...itt lengett közöttünk Bocskai, Rákóczi és Kossuth szabadságszerető lelke és szelleme...”95 Természetesnek tekinthető, hogy a Hajdúság vidékének lakóit is Bocskai és a hősi nemzeti múlt iránti tisztelet hatotta át. A Hajdúnánási Ipartestület 1929. július 5-i jegyzőkönyvében a következő sorok olvashatók: „Elöljáróságunk tudatában lévén annak, hogy a 400 tagot számláló testületnek nincs egyetlen tagja sem, akit Magyarország e legmagyarabb vidékén Bocskai nagyfejedelem városában nem a legtisztább magyar nemzeti érzések hevítenének, aki karja, vagy ha kell kardja munkájával ne kívánná a történelmi Magyarország visszaállítását, aki ne látná be, hogy a mai rettenetes helyzet javítása elsősorban ezúton érhető el....Ipartestületünk nevében egyhangú lelkesedéssel csatlakozunk a Revíziós Ligához...”96 Valóban élnek még a hagyományok ezen a vidéken, egyik hűséges őrzőjük Móricz Pál, akiről írásunkban már többször szóltunk. Őt körülzsongják szülőföldi emlékei s feltámasztja a „szabad hajdúk” világát. Tóth Jánoshoz 1931. december 26-án írott levelében ezek a sorok állnak: „...az emlékezéseim a hajdú múltról annál mélyebb szántásúak lesznek és ezek az írásaim aranykalászaival kárpótolnak és örökre a szülőföldhöz kötnek.”97 Nagykerekiben már régebbi idők óta él a „Pörzsehalom” dűlő történeti néphagyománya. A dűlő Örvendy Pál várnagy, Bocskay egykori hadnagya Örzse nevű lányáról nyerte a nevét, akit az ostromló németek meggyilkoltak. Örzse ugyanis a vár szorongatott helyzetéről a székelyhídi hajdúcsapatoknak hírt vitt, de hazatérőben a németek kezébe került. A várbeliek a bátor leány sírja fölé halmot emeltek. Ugyancsak a Bocskai szabadságharc emlékét idézi a diószegi Nyúzó völgy is. A diószegiek eszerint rajtaütöttek az osztrákokon, mind felkoncolták őket. innen ered a völgy neve.98 A harmincas években a szakirodalom is gyarapodik, a nemzeti függetlenségi múlt kérdései az ismert politikai események miatt egyre inkább előtérbe kerülnek. Eckhart Ferenc Bocskai és hívei közjogi felfogásáról tesz közzé tanulmányt, Szekfű Gyula pedig a magyar jellemről ír. Megélénkül a szellemi élet kiadásra kerül a „Mi a magyar?” c. tanulmány 1939-ben. A magyar nemzeti múlt a tanulmánykötetben különösen nagy hangsúlyt kap. Ekkor még él a Bocskai kor egyik kiváló kutatója, Károlyi Árpád, akit a Habsburg-ellenes magyar „alkotmányos” ,rendi mozgalmak tekintélyes történetírójának tartanak. Szekfű Gyula azt írja egykori mesteréről, Károlyi Árpádról, hogy nem került soha egyetemi katedrára, de Bocskai történetírója mégis törés és meghajlás nélkül fejlődhetett...”99 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 63 54 Kállay Miklós.: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944. C. A. Macartney professzor előszava: Kállay Miklós és magyai'világa. Bp.1991., 12,14. 95 HBML. IV.B. 902/a. 28. K. 510/529/1929.,1929. nov. 2. 96 Draviczky Imre.: A Hajdúnánási Ipartestület története. HBMLÉ. XXII. /Szerk.: Radics К./ Db. 1995.. 152. 97 Molnár József.: Móricz Pál és Hajdúnánás. In.: DMÉ. 1969-70. ...i.m. 574. 98 Ferenczi I.:Bocskai István és szabadságharcának emléke...i.m. 222-223. 99 Eckhart Ferenc.: Bocskay és híveinek közjogi felfogása „Károlyi Emlékkönyv.,Bp. 1933., Szekfű Gy.: A magyar jellem történetünkben / A „ Mi a magyar c. gyűjt. Munkában. Bp.
