A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
58 badságuk visszaállítása érdekében írtak: „A Felséges Hazához s annak Tekintetes Státusaihoz...” A község neve azok között van...” ...kiket Bocskai Fejedelem elsőben megtelepítvén és nemesítvén bizonyos szabadságokkal is erősített.”66 Kismarján úgy tartják, hogy az ún. kelet szigeten, a város központjában állott a falu földesurai- nak, a Bocskai családnak a kastélya, ahol maga a fejedelem is születhetett. A 19. század harmincas éveiben még élt ez a hagyomány, melyet a kismarjaiak a század végére is átörökítettek.67 Itt kell még megemlékezni a kismarjai ezüst pecsétnyomóról. A szöveg barokk latinsággal Bocskay Istvánt írja le szemléletesen. Osváth Pál erről a következőképpen szól: „E pecsét czímerbe Bocskay maga - magát, mint fejedelmet vésette be örök emlékezetre családja hűséges jobbágyainak.”68 69 Bocskait a hagyományőrzők közül sokan hajdúkirálynak tudták, rendkívül erősnek, magabiztosnak, bátornak tartották. Tudjuk, hogy a népi műveltség szoros kapcsolatban állt a hajdú etnikummal. A hagyományban fellelhető magabiztosság mélyén bizonyára ott van még a katonai múlt adta bátorság, önérzet is. A szokás- rendszeren a puritán életfelfogás és életmód hatása is jól meglátszik.64 A hagyomány szerepe - tudjuk - igen erőteljesen érvényesül a népi tudat, szokásrend és hiedelemvilág síkján is. A kulturális emlékezetben ott van a közösség múltja, a történelem és felelevenítik a múlt kulturális-mentális szokásrendjét. Mindazonáltal a hagyományban élő emlék elevensége nemcsak a közösség tagjait befolyásolja, hanem a múlt eseményeit is pozitívan értékeli.70 Vége felé járt a klasszikus polgári átalakulás évszázada, mely térségünkben is nagy változásokat hozott. A 19. század pozitív, evolucionista fejlődésképe ellenére megjelentek az első krízisek a századfordulón nemcsak Európában, hanem Magyarországon is. Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz... Századfordulói jelenségek Amikor a századfordulóról hallunk vagy olvasunk, a millenniumi ünnepségek görögtüzes hangulata jelenik meg tudatunkban. Ezután a függetlenségi eszme diadalútjáról szólnak a források, de mindjárt hozzá is teszik, hogy ez a gondolat egyre tartalmatlanabbá hígult, ugyanakkor külsőségeiben mindinkább színesedett. A szakirodalom gyakorta rámutatott a nemzeti hőskultusz és a dualizmuskori függetlenségi törekvések ideológiájának szerves kapcsolatára, nemegyszer egybeesésére. A függetlenségi harcok felelevenítését jelképező ünnepségek és kiállítások a közönség felé mutatós drapériákul szolgáltak. A függetlenségi hagyományokban egyfajta 66 Molnár Ambrus.: Báránd története és élete a török hódoltság végéig. In.: Báránd története és néprajza., Szerk.: Balassa Iván. Báránd., 1985., 64. 67 Varga Gy.: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában...i.m.361-362. 68 Másíts László.: Kismarja XVII. századi ezüst pecsétnyomója In.: DMÉ. 1969-70. I.m. 475- 479. 69 Dankó Imre.: Néphagyomány-népműveltség. In.:Hajdúnánás története..i.m.362-364. 70 Halmai Tamás : Az irónia ethosza, a derű méltósága. Alföld. 2004/2., 55. évf. 96., Németh Zoltán.: A történeti narratíva jelentése. Tiszatáj. 2004/6. 58. évf. 74., S. Varga Pál. : A nemzet mint szimbolikus értékvilág. Alföld 2002/5. 53. évf. 37-62.
