A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben

kontinuitást véltek kirajzolódni, melyben — ezt későbbi korok is alkalmazták - egyenes út vezetett a jelenig.71

Az ország különböző részeihez hasonlóan megélénkült a múltidézés és a függetlenségi harcok hagyományainak felelevenítése ezen a vidéken is. A „Hajdúság írója,” Móricz Pál féltő szeretettel foglalkozott szülőföldjével, Hajdúnánással és a többi hajdúvárossal. A nemzeti függetlenséget dicsőítette, amelyért a hajdúvitézek, Bocskai, Bethlen, Thököly és Rákóczi küzdöttek.72 73 A politikai események is a függetlenségi eszmekört erősítették. Debrecenben az 1901-es választások a függetlenségi párt győzelmét hozták. Ugyancsak függetlenségi győzelem született a hajdú- szoboszlói kerületben, ahol a gazdálkodó közönség és az iparosok Kovács Gyulát juttatták mandátumhoz. A függetlenségi tábor heterogenitásában is viszonylag tömören állott.71 Hajdúböszörményben változó eredményeket mutatott a szabadelvűek és a függetlenségi pártiak harca. Végül 1905-ben a függetlenségi párt győzelmét lehetett elkönyvelni. Közben a város 1903. szeptember 8-i képviselőtestületi ülésén a Rákóczi évforduló alkalmából Porcsalmy Gyula városi képviselő beszédet mondott. Emlékezését nem felejtette el összekacsolni a hajdú öntudattal: „...II. Rákóczi Ferenc hős bajnoktársai között elöl voltak a hajdúk is, így midőn a nagy fejedelem emlékének áldozunk szívünk oltárán egyúttal áldozatot gyújtunk az ezen városban élő hajdú utódok dicső őseinek is...”74 Hajdúnánáson a függetlenségi elvek melletti állásfoglalások a város hivatalos vezetésének mintegy a saját politikai meggyőződésévé váltak. A városi vezetők is hangsúlyozták a kontinuitást a hajdúvitézek és Rákóczi kurucai között, sőt a 48-as honvédeket sem felejtették ki nyilatkozatukból: „Bocskai hajdúi, Rákóczi kurucai, a szabadságharc hős honvédéi, akik mindig híven teljesítették kötelességüket, midőn védeni kellett ezt a szép hazát...nem maradhatnak hátra a kegyelet adójának lerovásában sem.”75

Bocskai személyéről, az őt körülvevő történeti hagyományról ma már nehéz megállapítani, mennyi benne a népi eredetű, és mi az olvasmányélmény lecsapódása. Balogh István megállapítása szerint: „...a hajdútelepítésnek Bocskai által végzett műve minden bennszülött hajdú által közismert. Az idősebb generáció a II. világháború előtt még meglepően jól és sokszor forrásokkal igazolható hitelességgel ismerte városa egyes határrészeinek történeti hagyományait.”76

A 19. század végén a Bocskai család eredetmondáját, a Micbán történetet még számon tartotta a népi hagyomány. Eszerint Micbán feleségének 7 fia született. A bábaasszony el akarta őket pusztítani. Az apjuk, Micbán biztonságos helyre küldte őket, így megakadályozta elpusztításukat. A 7 fiú egyike volt Bocskai, a Kismarján

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 59

71 R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Bp. 1961., 274-275., Glatz Ferenc.: Nemzeti kultúra - kulturált nemzet 1867-1987. Bp. 1988., 123.

1~ Dankó I.: Mórcz Pálra emlékezünk. In.: DMÉ 1969-70. i.m. 560.

73 Debrecen története 1849-1919. 3. K. Föszerk.: Orosz I. Db.. 1997., 341. 348-350. 354-355, 357, 359-361,, 364-365, 370.

74 Hajdúböszörmény története...i.m. 202.207.209.21 I.. HBML. HbFI. V. B. 74/c. 53. d. 4596/1903., 1903. szept. 8.

75 Hajdúnánás története...i.m. 297, 303-304, 306-307., Debrecen története. 3.k. i.m. 369.. Mónus Imre: A hajdúnánási Kossuth szobor története HBMLÉ. XXVI. /Szerk.: Radies K./ Db. 1999., 276.

76 Balogh István.: Hajdúság., Bp. 1969. 286-287.