A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564-1640 között
296 Teljes pusztulás érhette a ma Т.-Polgárhoz tartozó Sz.-Margitát, melyben 1572-ben még 100 házat írtak össze az eminek (török adótisztek) és már 1582-ben a szolnoki szandsák ruznamcséje (hűbér napló) szerint mint Húszéin bin dur Ali zametjéhez (20,000 akcsénál többet jövedelmező hűbéri birtok) beosztott helység csak 500 akcse parányi évi jövedelemmel szerepel.25 Viszont némely velünk szomszédos község több házat számlált 1572-ben, mint ahány portát ugyanott 1552-ben összeírtak; vagy pedig a magyar conscriptioban és a 20 évvel későbbi török defter kimutatásában előforduló számok majdnem tökéletesen fedik egymást. Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe... Az első esetre vonatkoznak: Porták száma 1552-ben Házak száma 1572-ben Sámson 54 72 Köteles 30 56 Rét Sz. Miklós (Puszta Rábé határában) 10 18 Nagy (Ér) Mihály (falv.) 14|д 23 Vámos-Pércs 121/2 18 Haláp 14 39 Újfalu 20 35 Ábrán falu 14 24 Buzita (ma puszta) 10 17 A második esetre például felhozom ezeket: Kovácsi (ma puszta) 17 20 Tépe 46 46 Konyár 36 35 Bagos 36 33 Andaháza (ma puszta) 21 20 Sz.-Péterszeg 25 25 Szerep 31 36 Kis Rábé (ma puszta) 14 14 Nagy Rábé 16 16 Bódogfalva (ma puszta) 28l/2 30 Szinte végzetes csapásként nehezedett, valamint az egész ország nagy részére, úgy Debreczen vidékére is az 1591-ben III. Murat által megindított új háború. Debreczen környékén a legtöbb község, mely még úgy-ahogy tengődött, a 15 éves háború szörnyű dúlásai között pusztult el annyira, hogy azóta sem épülhetett újra fel. A Huszt felől betört tatárok iszonyú garázdálkodással vonultak keresztül Szabolcs és Biharmegyén. Tűz és vér támadt nyomukban. Elhamvadt falvak; százával legyilkoltak holttestei jelezték útjukat. Hihetőleg épen ez a tatárjárás, de kétségtelenül a 15 éves hadjárat pusztítot25 Magyarországi török kincstári defterek. I. és II. k.
