A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

282

zeket. Egy biztosító csatorna pedig a hatvanuccai vészkiömlőtői a Kishegyesi úton a hajdani Buk-gátig vezet s ott egyesül a Tócóval. Az egész csatornamű a tisztítómedencék nélkül 13.600,000 aranykoronába került.

A hálózat további bővítéssel 1928-ban csaknem 71 kilométerre növekedett. Értékét ekkor 4.664,922 aranypengőre becsülték. Az új csatornázással kapcsolatban (mert a városnak régi fedett tégla kloákái is voltak még a múlt század 20-as éveitől fogva) 1923-26. közt a szikgáti gazdaság és a Lovászok zúgja nevű városi földeken, 300 kát. holdon biológiai eljárással működő szennyvíztisztító telep is létesült 100 ezer P. költséggel. A telepet tízezer méternél hosszabb öntöző és lecsapoló csatorna hálózza be.

A csatornahálózattal együtt működő vízvezetéket a Köntös-gát mentén, a Tócó völgyében fúrt 20 ártézi kút táplálja. A vizet közös medencéből villamos erővel hajtott szivattyúk nyomják be a csövekbe és a Nagyerdőn épült 40 mtr. magas víztoronyiba, amely 1000 köbméter vizet tud egyszerre magába fogadni. A vízvezeték építési költsége mintegy 2.600,000 korona, a magánosok telkein lévő bekötések nélkül. (L. Debr. Képes Kalend. 1914. évf. 111 = 114. 1. És Vásáry István polgármesteri jelentése 1928-ról 47-49. és 305. 1.)

Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Közli: Radics Kálmán