A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

277

folyással és a Szárcsással. (Szabolcs vm. Okit. 4., 5. sz.) b. A másik Szélesrét Debrecen keleti oldalán, az egykori Bellegelőn terült el, a diószegi és monostorpályi út közt. Vizét ásott árokkal vezettek el a Kondorosba. (Zelizy id. m. 38. 1.)

Szerencsi folyás. L. Szata folyásánál.

144. Szentgergely kútja. Legrégibb városi jegyzőkönyvünk említi házeladással kapcsolatban 1550. körül. Tehát a város belső területéhez tartozott.

145. Szentjános laposa. 1632. L. Fancsikai réteknél. Aligha nem azonos a térkép- gyűjtemény 14. sz. térképén jelzett Erdős rétjével. A középkorban Újlak nevű falu virult e helyen. Szent János tiszteletére épült templomának maradványai most is felismerhetők nem messze a cserei állomástól, délre, a város nevére telekkönyvezett fás dombon. (Zoltai: Települések 54. 1.)

146. Szikes lapos. A debreceni Parlag p. északi részén az Urdombja felett. A falu egykor e lapos szélén települt meg. 1835. (D. L. Tkpgy. 31. sz.)

147. Szikfoki tó, a Hortobágy mátai részén, a Kettős halom közelében, az Árkus mellett. 1883. (Berényi tkp.)

Szikgát. L. Felgátnál.

148. Szilas. Nagy- és Risszilas laposa. Az ohati erdőben. (D. L. Tkpgy. 183. sz. a.) Valószínűleg az árpád kori Szilesd- (Szilasd) birtok neve maradt fenn benne, amely Ohattal, Arkusddal és Hódossal együtt említtetik 1299-ben.

Szilágyér. L. Szarvasernél.

149. Szilvölgye. Ebesen. 1640, a sokszor idézett szepes-ebesi földosztásnál fordul elő. Alighanem azonos a mostani Zsong-völgyével.

150. Szókéné kútja. Valahol az elepi Nyirő rétje táján merítgették bele hajdan a vasas vedret. Enyingi Török János 1561. évi levelében esik szó róla. (D. L. Mátai ir. 3. sz.) 1700-ban a határ felől kihallgatott tanuk e kút helyét a Szálka-halom körül vélték tudni. (U. o. 35. sz.)

Talyigás gát. L. Felgátnál. Közel a városhoz, a szoboszlai út egy töltött szakasza lehetett.

151. Tartófok. Ohaton a Szilágy és Herep közt. Halászták is egy feljegyzés szerint. 1760., 1780., 1788. (D. L. Ohati stb. ir. 367. Tkpgy. 8. sz.)

152. Tárkányfoka. Határjelző a debreceni föld és Angyalháza közt a Hortobágy vizénél. 1647., 1698. (D. L. Jkv. 1647:96. Lés Mátai ir. 20. sz.)

153. Tetős vagy Tötösrét. Középkori helynév a Bánkon, Рас és Bagos felől. Volt ott egykor ilyen nevű erdőrész is.

1400. Teteusréth. (Szabolcs vm. Okit. 3., 4. sz.) 1495. Teteus allya nevű réth. (D. L. Káptalani ir. 69., 63. sz.)

Az Árpad-korban hely- és személynév: Tetős (Tetus), Tötös (Tutos) és Tötös Bős (Tutheus Busu). 1245., 1289. (Jerney: Magyar szókincsek.)

154. Telegdi Sóstó-fürdője. Telegdi Kovács László ügyvéd, lapszerkesztő, színházi felügyelő (intendáns), igen vállalkozó szellemű debreceni polgár (kártyagyára, olaj- és szélmalma is volt), szepesi tanyáján, a Hosszúszék nevű lapos szélén 1876-ban néhány fürdőszobát építtetett, azt fűtőkazánnal, vendéglővel, táncteremmel is ellátva, közhasználatra bocsátotta. A Hosszúszék szikes vize a konyán tó vizéhez hasonló tartalmú lévén, idült bőrkütegek, és csúzos bántalmak ellen sikeresen javaltatott. Telegdi a tanya melletti, dombra ákácerdőt is ültetett a fürHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.