A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei
267 Karácsonyfoka háromágú eredetéhez megy. Végre is a bíróság a vitás terület határát a Nagyszálkától a Karácsonyfoka torkolatához húzott egyenes vonalban állapította meg. (Zoltai: Hortobágyi nagy határperek. Kézirat.) 67. Katika folyása; emléke ma már talán csak a vekeri Kati-hídja névben él. Az egykor bővizű folyás medrében most az alsó-szabolcsi nyírvizszabályozó társulat csatornája vezeti le a sámsoni határ és a debreceni erdők megfogyatkozott vizét. Ez a csatorna Hajdúbagost oldalt hagyván, Derecskénél a Kékkállóval egyesül. Katika folyásáról közel 150 esztendővel ezelőtt azt jelentette (D. L. Rel. 1787:320.) id. Kovács György legelső városi mérnöke Debrecennek, hogy hat-hét pusztának minden vízfolyása ide szolgál és ámbár csak hóolvadáskor és nagy esők idején, tavasz- szal-ősszel folyik benne a víz, de gátak segítségével egy ölnyi magasra is felemelhető a vize és kalló-malom hajtására is alkalmassá tehető. (D. L. Rel. 1786:239.) A városi tanács ugyanis ebben az időben a váradi kamarai kerület királyi biztosságának adott felsőbb utasítás értelmében is (Horváth M.: Magy. orsz. tört. V. 356-357.) Gyöngyösre való két szűrszabó legénnyel - Beliczky Pál és Rivnád Márton volt a nevük - egyezséget kötött a vekeri Katika folyásán a város költségén felállítandó szürposztó kalló-malom üzembe tartására nézve. Az egyezség szerint a városnak kellett felépíteni és berendezni a malmot, számítás szerint 1462 fr. költséggel: kész volt a vállalkozókat ingyen telek rés faanyag adományozásával segíteni lakóházuk felépítésében. Ezek pedig ígérték, hogyha elegendő oláhbirka és juhbárány gyapjúról is gondoskodik a városi tanács - aminek árát ők megfizetik —, ellátják a debreceni szűrszabókat ugyanolyan áron, ugyanolyan minőségű szűrposztóval, ahogy Nagy- szebenből kapják. A váradi királyi biztosság azonban nem bízott az üzleti vállalkozás sikerében; kiváltképpen féltette a város tőkebefektetését. Ehhez tehát nem is adta meg beleegyezését. De nem kifogásolta, ha magánvállalkozó, ács vagy szűrszabó mester saját kockázatával állít fel malmot a Katika folyásán. Ajánlotta, hogy hirdetéssel is buzdítsa erre az embereket a tanács; Csak-ugyan jelentkezett Molnár Mihály nevű debreceni asztalos mester, aki engedélyt kért és kapott évi 121 rh. foritért, hogy a Katikán fűrészmalmot szereljen fok A tanács e vállalkozástól úgy a helybeli asztalos mesterségre, mint a nagyközönségre nézve sok hasznot remélt. (D. L. Limbus. 1786. ad. 1031. jelzéssel. Továbbá Prot. Polit. 86., 718., 735., 808. sz. és Rel: 1787: 320.) De a vállalkozás halvaszületett eszme volt. 68. Kecskefolyása a Nagycserén. 1745. (R. O. L. T. 1006. évf. 1. fűz. 85. 1.) 69. Kelemen kunyhójánál lévő folyás és tiszta. Ez is a Nagy-cserén. 1745. (R. O. L. T. 1906. évf. 1. fűz. 85. 1.) 70. Kenderátó tó a hortobágyi p. zárni részén, a nagyiványi út jobboldalán. (Zelizy id. m. 30. 1.) 71. Kenderáztató. Közvetlen a város alatt a hatvanuccai kapun kívül, a Túrás- és Tócóskertek között. E rég kiszáradt tó medrét a város mostanában ínségmunkával feltöltette és házhelyeknek szánta. A Kenderáztató 81 /212 katasztr. hold terjedelmű; jelenleg a Kacskovics Iván nevét viselő művészeti és hazafias kegyeleti célt szolgáló alapítvány tulajdona. (Debr. Képes Kalend. 1909. évf. 40. 1.) Kerekfenék. L. Bogárzónái. 72. a. Kerekes réthe 1632. L. Fancsikai réteknél. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
