A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei
265 egy Hortobágy nevű lapos. 1835. (D. L. Trkgy. 31. sz.) 56. Hortobágyi halastavak. A p. mocsaras felső részen, az egykori Csúnyaföldön, mocsarak és fenekek helyén létesültek a világháború alatt, azzal a mozgalommal kapcsolatban, amely a H. p. jobbhasznosítása végett 1912-ben az állóvizek lecsapo- lását, 3000, esetleg 6000 katasztr. holdas kísérleti öntözőtelep berendezését és a p. közelében 12,000 h. felosztását, felszántását vette tervbe. A város 1913-ban öntözés céljaira 3000 holdat, és 500,000 koronát megszavazott és által is adott a földművelésügyi minisztériumnak. Ez a kultúrmérnökség által azonnal hozzáfogott a kivitelhez. De azután a munkát a városra bízta, mely előbb saját költségén folytatta; de a budapesti Haltenyésztő és Halkereskedelmi R. Társaság fejezte be az építkezést csak évek múltával. Ez a társaság 1914-ben elébb tíz évre bérelte ki a tógazdaságot, amelyben a haltenyésztést már 1916-ban megkezdte. 1920-ban pedig 1931 május 1- től számított 25 évre hosszabbították meg a szerződést. 1922-ben ismét módosították. Ez új egyezségek értelmében a város által 1920-ig teljesített építkezések 3.020.000 koronára rúgott költségeinek kamatait a társaság a maga terhére átvállalta és a még hátralékos, de az első tíz év alatt általa foganatosítandó munkák költségei 4.250.000 koronában állapíttattak meg. A társaság az utolsó 15. évben az egész 3000 holdas tógazdaságért a városnak évi 1.100,000 kor. bért fizet; a város lemondott az alapszerződés szerint őt megillető fele haszonrészesedésről; ellenben a társaság új beruházásokra és javításokra kötelezte magát. A hortobágyi halastavak (maga nemében hazánk legnagyobb tógazdasága) 2500 kát. holdat foglalnak el. Az ívás, keltetés, táplálás, raktározás gátakkal kerített 200-250 holdas nagy tavakban történik és 200 négyszögméteres kisebb, de jóval mélyebb 82 tóban teleltetnek. A vizet a Tiszából kapják tavaszi áradáskor és nyári szivattyúzással, Keszivel szemben kezdődő csatornán, amelynek hossza 24 kilométer és mintegy 60 katasztr. holdat kellett hozzá kisajátítani. A tavakban leginkább pontyot tenyésztenek. Külföldre is viszik e célra szerkesztett teherkocsikban. A fölösleges vizet a Papere medrében ásott csatornán a Hortobágyba vezetik el. A látványosságszámba menő szép telepnek saját vasúti állomása van (a debrecen-flizesabonyi vonalon). Több száz embert foglalkoztat. (D. L. Közgyük jkvek: 311/1911. - 94. 414/1912. - 98. 435. 442/1913. - 30. 258/1914,- 158. 395/1916.- 7. 116. 286. 314. és 504/1917.-386/1918.- 114. 167169. 214/1919. - 181. 240/1920. - 276/1921. - 556/1922. bkgy. sz. határozatok. Továbbá 102/1915. és 53/1923. levélt, sz. szerződések.) 57. a. Hosszufenék, mocsár a hortobágyi p. mátai részén, Pap-ere és a Nagyfenék közt. 1883. (Berényi tkp.) 57. b. Hosszúrét. Ohaton, a debreceni füzesabonyi vasút mentén. 1883. (Berényi tkp.) 58. Hosszuszék. Szikeslapos Szepes-puszta keleti oldalán. Végigmegy rajta 1855- ben Csorba polgármester által ásatott csatorna, mely a város szenny- és csapadékvizét vezeti el a Kösélybe. 1640. Hosszú Szeek, a szepesi és ebesi földek elosztásánál. (D. L. Szepesi stb. ir. 165. sz.) 1765. (U. o. Tkpgy. 188. sz.) 59. Hosszúvíz, másként Nagykőrises. Halápon 1783. említve a város körüli utak, hidak javításánál. (D. L. Rel. 1783:26. Tkpgy. 44.sz.) L. Kőrösfolyását is. 60. Hunyoros, rét volt a Nagycserén. 1745. (Régi Okir. és Lev. Tára 1906. évf. 1. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
