A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

266

Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Közli: Radics Kálmán

fűz. 85. 1.)

61. János György réthe. 1632. L. Fancsikai réteknél.

62. Jakucs örökösök réthe. 1632. U. o.

63. Kábái kuttya. Emlékét „Kábái kuttyára menő út helynév tartotta fenn Ondód 1750. évi térképén. A ház után való fegyver-neki földeken ásott mezei kút volt, valahol a mostani Perec- és Veréb-dűlők külső területén. (D. L. Tkpgy. 37. sz.)

64. Kádár árka. így nevezik a múlt század közepe táján a városnál szolgált Kádár Ferenc mérnökről azt a főcsatornát, amelyet a parlaghi és bellegelői vízállások és a Kondoros szabályozása végett abban az időben ásatott a város. Tikos mérnök tévesen írja róla (Zelizy id. m, 36. 1.), hogy a Kraszna kiöntéseiből táplálkozik. Hiszen a parlaghi Nagy- és Kishalastavak ma már kiszáradt medréből táplálkozott. Kádár árka Szikigyakor, Csukás nevű városi birtokokon keresztül és Nagycsere, Fancsika mellett elhaladván, a létai diószegi utak között a Kondorossal egyesül. Hossza idáig 13.55 kint. Esése átlag kilométerenként egy mtr. (L. a Kondorost is.)

65. Kadarcs. A Hortobágy ikertestvére. Mert mindakettő a hajdúböszörményi- pródi rétekből, egymás mellett veszi eredetét. A Brassó és Hetven nevű böszörményi erek vizének fölvétele után, a pródi rét fölös vizétől is megduzzasztva, az újvárosi és debreceni határon lomha nagy kanyarulatokkal folydogál keresztül. Az elepi föld déli részén a Kösivel egyesül. Hossza a böszörmény-csegei úttól számítva 65 kim. Ebből 32.24 kim. esik debreceni medrére. Kilométerenként 8-10, néhol csak 2-3 cm. az esése.

Révész Imre a Kadarcs mellé képzeli Atilla nagy hun király székhelyét, pompás fapalotáját, amelyet Priscus rhetor bizánci követ leírásából ismerünk. Azonban ezideig hun-avarkori gazdag leletek éppen nem támogatják Révész Imre magyarázatát. Feltűnő, hogy a Kadarcs mellékén halom is kevés van. Ellenben Bakócz, Ethelaka, Horth, Újváros, Himes, Elep középkori eredetű helységek, melyek közül mostanra a legutoljára keletkezett Újváros maradt meg, kétségtelen bizonyságai annak, hogy a honfoglaló magyarság kedvére való szálláshelyeket talált a Kadarcs közelében is. Elep templomhelyét Sőreghi János múzeumőr 1934. őszén tárta fel, a Kadarcsba folyó Szálkaere partján, ugyanott, ahol a XVIII. századbeli nagy határper debreceni tanúi a bíráknak a Debreceni Dózsamester és nádor kegyurasága alá tartozott elepi egyház maradványait mutogatták. (Komáromi A.: Dózsa nádor etc. Turul IX. évf. Anjk. Okmt. II. 354. - Zoltai: Települések és Sőreghi J. cikke a „Debrecen” 1934. nov. 11., 18. sz. Továbbá a Déri-múzeum 1934. évkönyvében ugyan ő tőle: „A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető”. 103-147. Külön nyomatban is.) Debrecen város levéltárában Kadarcs nevét először Hunyadiné Szilágyi Erzsébet 1480. évi levele említi. (D. L. Elep-bahnazi ir. 1. sz.) Balkányi Szabó nagy vakmerőséggel a héber „Kades, Kedűsa, Kadűtis szavakból, meg az ősmagyar Kádár papirend nevéből magyarázza jelentését. Szerinte szent-, kegyesfolyót jelent. Más szómagyarázat pedig ez: Kad-ar, Kadart = hadnagy a régi magyar nyelvben, az ugor Kad (magyarul had) és a nagy jelentésű ar, ári szavak összetételéből. (Századok 1906. évf. 614. 1. Fiók K. értekezése.)

66. Karácsonyfoka. Tulajdonképpen egészen balmazújvárosi földön fut a Hortobágy folyóba. Valamikor nagy szerepe volt a Debrecen és Újváros közt sokáig folyt határperben. Mert a debreceniek Enyingi Török János 1561. évi határigazító levelére támaszkodva, amellett kardoskodtak, hogy a határ a Szálkahalmától a