A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Dankó Imre: Debrecen története két bibliográfiában

240

munka közben kénytelen belátni, hogy törekvése elérhetetlen, idealista célt követ. Ezt bibliográfusaink is tudják, be is látják és ezért munkáik címeiben is kijelentve, nem teljes, hanem „válogatott” bibliográfiát adnak közre. A bibliográfus legfőbb feladata kell legyen, hogy „válogatásával” minél szélesebb, minél több és többféle igényt elégítsen ki, adjon segítséget. Különösen fontos kötött témáknál a témánál maradás, hogy ne kalandozzanak el se messze tájakon, se a múltban, se a jövőben; ahogy meg szoktuk fogalmazni: ne térjünk el a tárgytól, maradjunk a tárgynál! Rokon- és ellenszenv se befolyásolhatja a „válogatást”. Itt egyedül a szakmaiság érvényesülhet. Ezért is érthető a legfontosabb követelmény: a bibliográfus a vállalt tárgykör magasan képzett, esetleg maga is alkotó munkása legyen, azaz jól tájékozott a „területen,” vagyis az anyagban. Mindennek a követelménynek leginkább a szigorúan következetes logikus rendszerben való gondolkodással, tervezéssel és kivitelezéssel tehetünk eleget, illetve tesz eleget Bényei Miklós

Helytörténeti bibliográfiánkat nem igen lehet tartalmilag ismertetni. Egy dolog biztos: a bibliográfia, a korszerű könyvészét minden módszertani követelményét betartó, pontos, megbízható munka. Ahogy a fentiekben ismertetett rendszerezéséből is láthattuk, a bibliográfus figyelme kiterjedt Debrecen mindenféle életmegnyilvánulásával foglalkozó írásműre. Láthatóan nem esett bele a bőség zavarába se. Ezt a veszélyt az adatokban való válogatása mellett az is elhárította, hogy kötött módon, a Debrecen története 1-5 kötetéhez alkalmazkodva dolgozott. Legfeljebb valamiféle itt-ott feltételezett aránytalanságról beszélhetnénk. Ezek azonban egyáltalán nem befolyásolják azt, hogy Bényei Miklós munkáját önmagában alkalmasnak találjuk Debrecen története alapos megismerésére, a további történelmi-, művelődés- és gazdaságtörténeti stb. kutatások-, munkák alapozó értékű segítésére.

Minthogy egyetlen bibliográfia se lehet „teljes” ugyanúgy nem lehet befejezett se. A bibliográfiák egyik nagyjelentőségű, fontos szerepe éppen az, hogy a megismert és mindig befejezetlen anyagot továbbgondolkodással; és újabb feltárásokkal egyrészt mindig teljesebbé tegye, másrészt, hogy a bibliográfiát mindig „naprakész” állapotban tartsa. Bizonyosak lehetünk benne, hogy Bényei Miklós két - témában és célban egységesült - bibliográfiája ilyen munka és belőlük alaposan megismerhető Debrecen város történelme.

Dankó Imre: Debrecen története két bibliográfiában