A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Dankó Imre: Debrecen története két bibliográfiában
ahol 1966-ban történelem-könyvtár szakos oklevelet szerzett. Itt feltétlenül ki kell térni, még ebben az ismertetésben is arra, hogy kiváló, a benne régóta munkálkodó érdeklődést felismerő és kielégítő tanárai voltak: Szabad György, R. Várkonyi Ágnes; Kovács Máté, Fülöp Géza személyében, hogy csak a legnagyobb hatást kiváltókat említsük. Kissé előre menve az eseményekben itt szólunk arról is, hogy Bényei Miklós az ELTE-n doktorált 1969-ben. Érdemes disszertációja címét felidézni: Eötvös József olvasmányai. 1989-ben a történettudományok kandidátusa lett. Kandidátusi értekezésének a címére is érdemes figyelnünk: Oktatáspolitikai törekvések a reformkori országgyűléseken. A könyvtárszakon Kovács Máté és Fülöp Géza nem kevés debreceni kötődése mellett József bátyja erőteljesen kiteljesedőben lévő debreceni működése Debrecenbe hozta, ahol aztán, bárhová állította is sorsa, mindig a könyvtárak (elsősorban a neki régen is és most is munkát adó Megyei Könyvtár, aztán az Egyetemi Könyvtár, nem is beszélve a Kollégiumi Nagykönyvtárról) erős ölelésében, kötelékében maradt. Itt fejlődött ki a Tiszaladányból-Tokajból hozott helytörténeti érdeklődése, elvileg és módszertanilag megalapozott komplex helytörténet-tudománnyá és vele párhuzamosan könyvtártudománnyá. Hamarosan a debreceni, illetve a Hajdú-Bihar megyei helytörténeti munkálatok központjába került úgyis, mint aktív helytörténész és úgy is, mint az aktuális helytörténeti munka, (rendszer és gyakorlat), kritikusa. De azáltal is, hogy Debrecen és Hajdú-Bihar megye széleskörűen értelmezett helytörténeti bibliográfiáját rendre jelentette meg a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyveiben és a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár különböző bibliográfiai összesítéseiben, mint például a rendszeresen kiadott Könyvek Hajdú-Bihar Megyéről című bibliográfiai sorozata egyes köteteiben. Szemléletében, célkitűzéseiben minden munkának, így a helytörténeti kutató-és feldolgozó munkának is tudományos igényekkel, célkitűzésekkel, módszerekkel (eredeti kutatások, feltárások stb.) kell készülnie. Ezt követelte meg sajátmagától és ezt kereste, értékelte könyvismertetéseiben, bírálataiban is. Könyvtári munkája mellett tovább is képezte magát. A (könyvtár-) tudománytól soha sem szakadt el, részt vett mind a Tanítóképző Intézet, mind a Nyíregyházi Főiskola, a Debreceni Egyetem könyvtártudományi munkálataiban, előadásokkal, tanácsokkal, módszertani kutatásokkal, szaktudományi közlemények írásával és közrebocsátásával. Miközben a könyvtártudomány-bibliográfia, az informatika országosan elismert tudósa, és könyvtárosi munkája mellett hivatalosan is egyetemi oktatója lett. Munkáinak zöme Debrecenben jelent meg. Hírlapi cikkei-cikksorozatai leginkább a Hajdú-Bihari Naplóban, jelentősebb-terjedelmesebb tanulmányai a Debreceni Szemlében, a Déri Múzeum és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyveiben, a Debreceni Egyetem különböző intézeteinek gyűjteményes kiadványaiban, a Múzeumi Kurírban; könyvei pedig debreceni kiadók (Csokonai Kiadó, Ethnica Kiadó stb.) gondozásában jelentek meg. De minden témakörének legalább egy-egy összegező, vagy éppen problémafelvető-tisztázó tanulmánya az országos szakfolyóiratokban látott napvilágot (Irodalomtörténeti Közlemények', Könyv, Könyvtár, Könyvtáros', Könyvtári Figyelő stb.) Ezek után meghatározhatjuk azokat a témaköröket, amelyek Bényei Miklóst a kezdetektől fogva foglalkoztatták, amelyekkel következetesen foglalkozott. 236 Dankó Imre: Debrecen története két bibliográfiában
