A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Dankó Imre: Debrecen története két bibliográfiában
237 Az első témakör a Szülőföld, jelesül Tiszaladány és környéke (például Tokaj stb.) története, társadalma, művelődési viszonyai, illetve családja és korai neveltetése, iskolázása volt. A második nagy témaköre a Reformkor volt a maga jeles személyiségeivel, főleg Eötvös Józseffel (Eötvös József könyvei és eszméi. Debrecen, 1996. 215 p.), Széchenyi Istvánnal (Széchenyi István és Debrecen. Tények és dokumentumok. Debrecen, 1997. 264 p.) és Kossuth Lajossal (Kossuth Lajos és Debrecen. Debrecen, 2003. 353. p.). Az eszmetörténeti kutatásokon és feldolgozásokon kívül a reformkor oktatásügye, könyvkiadása, sajtója, a könyvtár korabeli jelentősége, a reformkor iskolatörténete-és irodalomtörténete foglalkoztatta (Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról. Debrecen, 1994. 164 p.; Oktatáspolitikai törekvések a reformkori országgyűléseken. Debrecen, 1994. 423 p.). Az eléggé szerteágazó harmadik témaköre leginkább könyvtártudomány néven foglalható össze. Magába foglalja a nyomdatörténetet, az újságírás, a sajtó történetét, a könyvtárak históriáját és szerepét a mindenkori oktató-nevelő munkában, a nagy személyiségek életében, a könyvtári szaktevékenység (könyvbeszerzés, kötés, elhelyezés, katalogizálás, az anyag ajánlása, ismertetése, az olvasás megszervezése, a kölcsönzés szabályai, stb.) elemző ismertetését. Ezen túlmenően a könyvtártudomány elvi-és módszertani kérdéseit is tartalmazza. Hangsúlyozva a könyvtár- tudomány interdiszciplinaritását, felvázolva a könyvtártudomány viszonyát más tudományágakhoz és betagolódását az informatika mindent összefogó rendszerébe. A negyedik nagy, de voltaképen nem önálló témaköre a komplex helytörténeti feltárás és feldolgozás. Ezen a témakörön belül is kialakultak Bényei Miklós kedvenc tárgykörei, mint például földrajzilag a Szülőföld, Debrecen és környéke, Hajdú-Bihar megye stb., azután történelmileg-társadalmilag a reformkor és jeles személyiségei, az oktatás-, tanítás-, neveléstörténet, a könyvkultúra általános és helyi kérdései, stb. A helytörténeti kutatás-feldolgozás határait messze meghaladó történeti-művelődéstörténeti figyelemmel és igényekkel fordult a munkásmozgalom és ezen belül a munkásművelődés kérdései felé. Idevonatkozó elvi-módszertani és történeti, valamint szerkesztői munkássága is rendkívül gazdag. Bibliográfiánk négy részből áll, folyamatos tételszámozással. Az egyes tételeket évenkénti egymásutánban sorolja föl. Főbb munkáinál jelzi a róla szóló ismertetéseket is. Néhol, ahol szükségesnek látja, tételei annotáltak is. A Témák című tételrész 874 tételt tartalmaz. A valóságban azonban lényegesen többet, mert például a cikkgyűjteményes köteteiben szereplő 20-50, valamikor valahol megjelentetett cikket egy számon, a gyűjteményes kötet számán szerepelteti [mint például a Debreceni történelmi miniatűrök (Debrecen, 2000. 140 p.) című munkájában is, amelyben 35 cikket, könyvismertetést szerkesztett egybe], A következő tételrész címe: Előadások, jelezve, hogy Bényei Miklós előadásait általában, de az itt jelzett előadásait minden esetre, éppen olyan tudományos-, vagy közművelődési cikknek, kistanulmánynak veszi, mint a nyomtatásban megjelent cikkeit, kistanulmányait. Az Előadások 875-1043 tételszámon 168 előadását regisztrálta. Lektorálási munkák címen (1044-1083 tételszámon ) 39 lektorált munkát szerepeltetett. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
