A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből II. rész
felhasználnunk anyagunk összeállításához. Ezek az írások egy, a világra szemet nyitó hajdúhadházi fiatalember észrevételeit, érzelmeit, gyakran állásfoglalását tükrözik. Elmondja a mai olvasó számára - eredetileg szüleinek milyen is 1813-ban a katonaélet, milyen kiképzések, gyakorlatok folynak. Érdeklődési körébe veszi azokat a történelmi személyiségeket, akiket módjában van valamelyest megismerni /király, Ferenc Ferdinánd, Károly Ferenc József főherceg/, de kapitányáról is megemlékezik és őt is bemutatja az otthoniaknak. Kitűnik Égerházi Gábornak az a jellemvonása is, hogy igyekszik újabb és újabb ismereteket szerezni /németül tanul, városi séták/. Ez utóbbival kapcsolatban nyilvánítja ki először, de a szerencsétlenül hosszúra nyúlt távoliét alatt egyre sűrűbben ismétli meg a családhoz, szülőföldhöz, a hazához való ragaszkodását, szeretetét. Sokra kell értékelnünk azt a magatartását, amivel, és milyen mértékben 7-8 évi távoliét alatt gondoskodott magáról. Ahogy a fogság körülményei között is megőrizte egészségét, munkavállalásaival biztosította a nélkülözhetetlen pótélelmezést, az egészséget is óvó, de a jó megjelenést is adó ruházatot. Tette ezt annak ellenére, hogy környezetében sok fogolytársa teljesen elhagyta magát. Igaz, az elpusztultak nagy része ez utóbbiakból került ki. Fogságbaesése után /1914. dec. 2./ hazatértéig /1920/ kilenc különböző fogolytáborról tesz említést, mint olyanokról, amelyekben megfordult. Közülük némelyikben többször is /Njércsinszk, Barnaul/. Ezek a helyváltoztatások nyilvánvalóan bizonyos változásokat jelentettek az egyhangú fogolyéletben. Nem csupán eltérő környezetükkel, vagy a más-más lakhatási körülményekkel, hanem azáltal is, hogy közülük egyeseknél a végezhető munkák /mezőgazdaság, építkezés, erdőirtás/ is eltértek, következésképpen újdonságot jelentettek az egyhangúságban. A jellemet formáló katonai- és fogságban töltött évek bizonyos mértékig veszteségnek tekinthetők, de más vonatkozásban értéket is teremtettek. Az érzékeny lelkületű fiatalemberből szeretetteljes, pontos, lelkiismeretes, körültekintő, alkotó, érett férfit formáltak. írásait olyan olvasók értékelhetik igazán, akik ő hozzá hasonlóan hosszú ideig ették a hadifogság keserű kenyerét. 232 __________________ Szűcs Ernő: Egy 39-es baka levelei II. rész Letters of a 39-th infantryman, part II.: Captivity Ernő Szűcs The author, who himself suffered the fate of prisoner of war camps, describes with great understanding the behaviour and fate of the one-time 39-th infantryman after being captured. In the person of Gábor Égerházi, he presents a person who did not give in, but trained himself as far as possible under the circumstances, took care of his health and clothing, in the meantime thinking of his beloved family and homeland. One can sense constantly from his lines his love and attraction for the land of his birth.
