A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Dankó Imre: Debrecen története két bibliográfiában

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.

233

Debrecen története két bibliográfiában

Dankó Imre

A hatvanéves Bényei Miklósnak köszöntésként, munkatársi - baráti üdvözlettel

D

ebrecenben a XVI. század második felétől származóan szép, az akkori viszonyok szerint országosan egyedülálló könyv-könyvkultúra alakult ki. Mégpedig a városban 1561 óta folyamatosan működő nyomdának (Csűrös Ferenc: A Debreceni Városi Nyomda története. Db. 1911.; Benda Kálmán - Irinyi Károly: A négyszázéves debreceni nyomda. Bp. 1961.; Dankó Imre - Tóth Béla (szerk.). Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód-kutatási tanulmányok Debrecen város 625., a debreceni nyomdászat 425. évfordulójára. Db. 1986.), a fennállásának 500. évfordulójához közelítő iskolának (Zsigmond Ferenc: A debreceni református kollégium története 1538 (?) - 1938. Db. 1937.; Nagy Sándor: A Debreceni Kollégium mint egységes intézmény az egyetem kiválásáig. Db. 1940.; Barcza József (szerk.): A debreceni református kollégium története. Bp. 1988.) és a kollégium nagyszerű könyvtárának arga Zsigmond: A debreceni Református Főiskola nagykönyvtára írásban és képben. Db. 1934., Ugyanő: A kollégiumi nagykönyvtár és a vele kapcsolatos múzeum kialakulási története és egyetemes művelődéstörténeti jelentősége. Db. 1945.; Fekete Csaba - G. Szabó Botond: A kollégium nagykönyvtára. In Barcza J. A debreceni református kollégium története, 1988. Id. m. 393-467. p. ) köszönhetően. Természetesen ennek a könyvkultúrának mindenkor megvoltak és ma is megvannak a maga sajátos, a történelem folyamán eléggé differenciálódott gazdasági-gazdálkodási, társadalmi-politikai és nem különben kulturális-művelődési alapjai, feltételei is. Ezekről a változó körülményekről eléggé bőségesen beszámoltak a várostörténetek (Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme. A legrégibb időktől a mai időkig. I-III. Db. 1871.; Komoróczy György: Debrecen története a felszabadulásig. Db. 1955., Debrecen története öt kötetben. Db. 1981- 2000.) és a már említett intézméifytörténeti feldolgozások. A debreceni könyvkultúrába, egyáltalán a város kulturális életébe döntő változást hozott az 1914-ben megnyílt Debreceni Egyetem (gr. Tisza István, majd hosszú időn át Kossuth Lajos Tudományegyetem), illetőleg a megalapítása óta folyamatosan fejlődő Egyetemi Könyvtár (Módis László: A Debreceni Egyetemi Könyvtár története számokban