A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből II. rész
Szűcs Ernő: Egy 39-es baka levelei II. rész 220 A hazatérésről írni kell feltétlenül a hazatérés problematikájáról is. Az orosz Különbéke / Breszt- Litovszk/ előre vetette árnyékát, s az 1917. év során a hadifogolytáborokban felébresztette a hazatérés reményét. Ez a forradalmi állapotok ellenére is az európai Oroszországban lévő táborok lakóinak bizonyos mértékig, Finn- Lett-, Lengyelországon keresztül általában sikerült is. A Szibériákban lévők - a magyar foglyok döntő része ott volt - azonban sokkal nehezebb helyzetbe jutottak. Egyrészt a kiszámíthatatlan frontvonalak következtében gyakran estek áldozatául a forradalmi, más esetben az ellenforradalmi seregeknek. A Szibériában lévők helyzetét nehezítette a cseh légió magyar ellenes magatartása, valamint a súlyos fagyok és az óriási távolság. Azok a foglyok, akik belátták, hogy Szibériából nem lehet nyugat felé menve hazajönni, azok Vladivosztoknak, a távol-keletnek vették az irányt. Ez esetben azonban nemcsak a forradalom frontvonalai és a cseh légió már említett magyarokat kivégző fellépése jelentett akadályt, hanem az amerikai, angol intervenciós csapatok is, amelyek éveken át megakadályozták a központi hatalmak /Németország, Osztrák- Magyar Monarchia, Törökország/ egykori katonáinak hazautazását, nehogy őket ismét bevessék ő ellenük az európai harctereken. A Kelet-Szibériában lévő foglyok hazaszállítása tulajdonképpen a háború, sőt a békekötés után indult meg. /13559 fo/ és 1920 őszén folytatódott tengeri úton A hazaérkezőket a csőti táborba irányították. Itt történt a "szűrés". Ezzel kapcsolatban kell leírnunk, hogy az elmúlt évtizedek történelem hamisításával szemben, amikor is a fehérterror mérhetetlen tobzódásáról beszéltek, az ide érkező többszázezer volt hadifogoly közül az oroszországi magatartás és szereplés miatt - holott kb. 100 ezer magyar volt a Vörös hadsereg tagja - mindössze 127 fő került internálásra, 18 személy lett átadva a katonai ügyészségnek és csupán 49-en jutottak rendőri felügyelet alá. Njércsinszk Ennek a településnek a nevét 1915 jan. 9- 1916. máj. 12. közötti időszakban többféleképpen írja le /Nercsinszk, Nertschinek, Nertschinszk/ Egerházi Gábor. Ennek a hivatalos neve azonban Njércsinszk lett volna, s ez a tábor a Bajkál tótól keletre 550- 600 km-re feküdt, s címe lett: Egerházi Gábor Kriegagefangener /hadifogoly/ Njércsinszk 3 Rotts /=csapat, csoport, szakasz/ Sibirien Trans Bajkál. Első táborából küldött lapján /1915. jan. 9.1 közli, hogy dec. 2-án esett fogságba, s táboruk "...vidéke sokkal hidegebb, mint nálunk, nem ritka a 30 fokos hideg." Kér 100 koronát, mert bakancsa, ruházata teljesen tönkrement a háborúban. Miközben üdvözli a rokonokat és ismerőseit kifejezi reményét, hogy hamarosan láthatja szüleit. /Szegény álmában sem gondolta, hogy erre jó hat évet kell várnia./ Ugyanezen a napon /1915. jan. 9./ tulajdonképpen majdnem azonos tartalommal írt egy másik lapot is, de azt magyar nyelven /az előzőt német nyelven/. Ebből kitűnik, hogy szerencsésnek tekinti magát, hogy fogságba került. Ezt valószí
