A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen 1849-1918
Buzogány Dénesné Kassay Lujza (1907-1928), Sápi Istvánné Simon Erzsébet (1909-1939).:7 Az izraelita tanítók közül feltétlenül szólni kell Fischer Ferencről, aki 1903- ban költözött el Földesről és az izraelita népiskola tanítói állásában őt követő Róth Mórról. Az egyház 1896-tól megszüntette a terményadózást és hivatalnokainak a fizetését pénzalapra helyezte. Három évvel később szántóföld járandóság az egyházlátogatási jegyzőkönyv kimutatásában nem található, 1901-ben már a legeltetési jog sem. Az egyházi jövedelmek között - éppen a népoktatási törvény által az iskolafenntartóknak biztosított lehetőségként - szerepelt az iskolai pótadó, az állami adó 10 %-a, ezen kívül a tanulónként fizetett tandíj. A földesi református egyház 1903. évi számadásában más források is találhatók, mint például a tanítók részére biztosított államsegély, vagy a Kállay alapból fedezett fizetés és nyugdíj.27 28 Földesen az egyház és a község közösen arra törekedett, hogy a tanítóknak lakást építtessen és ahhoz kertet is biztosítson. Amikor ez ideiglenesen nem sikerült, ilyenkor lakbért, vagy a kert használata helyett bizonyos pénzösszeget állapítottak meg. A tanítók nyugdíj jogosultak voltak. 1909-ben például Szilágyi Lajos nyugdíjazási kérelmét terjesztették fel a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, elismerve ezzel több mint négy évtizedes tanítói munkásságát.29 Az 1867 és 1919 közötti korszakot vizsgálva megállapítható, hogy Földesen a református elemi népiskola kezdetben osztatlan volt, azaz három tanító oktatott hat fiú és öt leányosztályt. A tanítói létszám fejlesztésével a népiskola a korszak végére megközelítette, de nem érte el az ideálisan osztott típusát, amelyben minden osztálynak külön tanítója van.30 1871. év Rektor: III-VI. fiúosztály Leánytanító: I-V. leányosztály Altanító: I-IL fiúosztály 1908. év Első fiútanító: V-VI. fiúosztály Első leánytanító: V-VI. leányosztály A többi osztály mindegyikének saját tanítója volt. Az elemi népiskolák alapvető célját Vincze József földesi tanító fogalmazta meg a legpontosabban a helyi tantestületi ülésen 1892. január 30-án. Mindenek előtt túlzottnak tartotta az elvárást az iskolából kilépő gyerekekkel szemben, hogy „nemcsak a mindennapi életre szükséges legáltalánosabb ismeretekkel, t. i. az írás, olvasás, számolás elemeivel rendelkezzék, hanem hogyha akár földmíves, akár iparos, vagy kereskedői pályára lépett, ott egy bizonyos universalis képzettséget feltételező ügyességgel forgolódjék.” De legfőképpen, folytatva a gondolatot „...az Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 189 27 Földes története i.m. 222. A tanítói kimutatásnál csak azok az évszámok találhatók, amelyek a TtRFL I. 28. с., I. 28. h. kimutatásaiban és a földesi elemi népiskola tantestületének jegyzőkönyvében fel vannak tüntetve. 28 UBML V. 625/b". 9. k. 54/1931.; u.o. Vili. 202/a. 1. k. 1909. szept. L; TtREL I. 28. c. 43., 46. 29 HBML V.625/b. 3. k. 123/1909.; u. o. Vili. 202/a. l.k. 1909. jún. 30. 30 TtREL I. 28. c. 27., 30-31., 37.: u. о. I. 28. h. 15., 18.
