A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen 1849-1918
államnak s az emberiségnek elsősorban jó erkölcsű, az isteni és emberi törvényeket respektáló népre van szüksége.” A fenti célok szellemében az 1868: XXXVIII. t.c. a következő tárgyak oktatását írta elő: hit-és erkölcstan; olvasás és írás; fejbeli és jegyekkel való számolás; nyelvtan; természettan és természetrajz; hazai és általános földrajz; történelem; gazdászat, kertészet; polgári jogok és kötelességek; ének; testgyakorlat. A szaktárgyak tanításánál az ismeretanyag egymásra épülését tartották szem előtt. A földrajzi ismereteket például az I. II. osztályokban a beszéd és értelemgyakorlatok során tanították. III. osztályban a helyismeret oktatása kiterjedt a magyarhonra és a megyére, alapvetően a térképismeretre építve. A IV. V. osztályok részére már külön földrajzi kézikönyv, a tanítóknak vezérkönyv készült. Ez a vezérkönyv nemcsak a megye és a lakhely, hanem a mértani földrajz oktatásának módszertanát is tartalmazta. A tiszántúli református egyházkerület népiskolai tanügyi bizottsága ABC- tanterveket ajánlott a református elemi népiskolai tanítóknak, amelyek követelményrendszerükben tértek el egymástól, tehát a nehézségi fokozatuk volt különböző. Végső soron a tantestület az emberanyag ismeretében döntötte el az alkalmazásukat. 1909-ben például, belenyugvóan állapítja meg Nagy' István tanító, hogy „az igen gyenge anyag miatt az ’A’ terv keresztül vitele lehetetlen.” Földesen kezdetben nehézséget okozott a rajztanítás és a kézimunkázás. A népiskolai tanügyi bizottság jegyzőkönyvéből az 54. számú határozat szerint Buzogány Dénesnek engedélyezték, hogy 1915-ben Budapesten a rajztanítói képesítés megszerzéséhez szabadságot vegyen ki. 1913-ban az egyháztanács 200 korona tiszteletdíj megszavazására kérte a képviselőket „az újonnan rendszeresített női kézimunka tanerőnek." A századfordulón Pogány Margit tanította a felsősöknek a kötést, horgolást, hímzést, foltozást, majd Nagy Istvánná Pávay Erzsébet is bekapcsolódott ebbe a munkába. 1913-ban az egyháztanács a 104/1913. számú határozata alapján a 111. és IV. osztályokban is bevezette a női kézimunkát. Oktatására a tantestület Buzogányáé Kassay Lujza és Simon Erzsébet tanítónőket javasolta. A kertészeti gyakorlatokon a faültetést és nemesítést tanulták az V. és VI. osztályos fiúk. Kezdetben Karácsony Mihály, majd Papp Imre, később Nagy István tanítók irányításával. A torna a fiúknál szabad és katonai, a lányoknál test- és szabad gyakorlatokból állt.31 Vadai Ferenc rektor 1871-ben állította össze a földesi református elemi népiskolában használt tan-és vezérkönyvek jegyzékét: Hit és erkölcstan: Békési Péter О és Új szövetségi szent történetek Rövid útmutatás a keresztény vallás előadására (Pest) Egyház történelem (Debrecen, 1869) Olvasás, írás: Gönczi Pál ABC-je Gáspár János II-IV. osztályok számára írt olvasókönyve 190 Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen... 31 HBML Vili. 202/a. I. k. 1892. jan. 30.: TtRF.L 1. 1. n. 2. 1881. év: HBML V. 625/b. 5. k. 99/1913.; TtREL 1. l.n. 2. 1915. év; u. о. I. 28. h. 13-14., 17.; HBML VIII. 202/a. l.k. 1913. szept. 4, ______________________
