A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen 1849-1918
iskolaíigyét.24 Az iskolaszékben helyet kapott az egyházi gondnok és 1894-től a tantestület által választott két tanító, történetesen Vincze József, valamint Nagy Antal. A képviselőtestület 1899. november 29-i határozatával a gazdasági ismétlöiskola mellett megválasztotta a községi iskolaszéket, melynek tagjai között a főbírón és a főjegyzőn kívül ott találjuk a református lelkészt, Vincze József tanítót, Bogdán Gábort, Bene Jánost és Szabó Józsefet. Ez utóbbiak a református iskolákat felügyelő bizottságnak is tagjai. 1904. január 30-án a képviselőtestület ülésén választották meg a községi iskolaszéki, óvodai és „Káilay alap” felügyelő egyesített bizottságot három évre, melynek tagjai volta Karácsony Imre lelkész, Pércsy Lajos egyházi gondnok, Kiss József főbíró, Káilay Ignác főjegyző, dr. Matolcsi Kálmán orvos, Csapó István, Bene János, Kovács Mihály, Kiss László, Szabó Géza önkormányzati képviselők.23 Az izrtaelita iskolaszék korán megalakulhatott. A község 1904. évi képviselőtestületi jegyzőkönyvében Grünstein Mór elnök nevével találkozunk, akit az egészségügyi bizottságba ekkor választottak be. A tiszántúli evangélikus református egyházkerület az 1889. évi 120. számú határozatával erősítette meg a népiskolai szervezetről szóló szabályzatot. A dokumentum 68. szakasza értelmében augusztus 4-én alakult meg a fóldesi református tanítótestület Vincze Lajos elnökletével. Az egyesület programjaival az iskolai munka egyöntetűségét és a tanítók továbbképzését szolgálta. Az iskolaszék rendszeresen kikérte a tanítótestület véleményét az oktatás személyi és tartalmi kérdéseiben. így például 1908-ban az egyházmegyei közgyűlés határozata alapján Papp Imrét javasolták a szeptember 1-től megszervezésre kerülő igazgató-tanítói állásra, aki ugyanakkor hivatalánál fogva Szilágyi Lajos tanítótestületi elnök helyét is elfoglalta.* 20 Földesen a rektori intézmény 1878-ban szűnt meg. Ebben a beosztásban dolgoztak Vadai Ferenc, Varga Bálint és Percze János. A fiúiskolában tanítók közül hosszabb idejű szolgálat miatt érdemes megemlíteni a következő tanítókat: Kovács Lajos (1872-1891), Vincze József (1878-1902), Papp Imre (1894-1934), Nagy István (1900-1939 fóldesi születésű, Szabó Ferenc (1904-1913), Boldizsár Lajos (1905-1945), Buzogány Dénes (1907- 1928), Saja Vilmos (1908-1947). Földesen több évig tanított a már korábban említett Kónya Józsefen (1846-1881) kívül, a Földesen született Nagy Antal (1873-1903), Szilágyi Lajos (1862-1909), Csongrádi János (1891-1899), Aiy Gyula (1894-1904), Nagy Istvánná Pávay Erzsébet (1901-1938), Boldizsárné Újvári Mária (1906-1938), 188 Olveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen... TtREL 1. 28. c. 30.; Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. Város népoktatásiigye. Összeállította: Szoboszlay Sándor. Bp.. 1928. 76. (Továbbiakban 1., Szoboszlay i.m.); TtREL I. I.n. 2. 25 TtREL I. 28. c. 33.. 41.. 46.; HBML V. 625/b. I. k. 48/1897, 43/1899.: u.o. V. 625/b. 2. k. 41/1904. 20 Szoboszlay i.m. 78.: HBML V. 625/b. 2. k. 98/1906.: u.o. VIII. 202/a. 1. k. 3.
