A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen 1849-1918
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 1S5 Földes nagyközség oktatási intézményeinek bővülése A polgári jogrendszer részeként az 1868. évi XXXVIII. te. végrehajtása a régi elemi oktatás teljes átalakulását eredményezte. Legszembetűnőbb változások az iskolák épületadottságaiban és új iskolatípusok kialakításában tapasztalható. Földesen 1885-ben a szerencsétlen tűzeset után újjáépült a falu központjában, a templom melletti fiúiskola, a későbbi központi iskola. Ugyancsak a későbbi Egyháztér területén a református templom mellett 1871 nyarán a rossz állapotban lévő régi leányelemi helyén építették fel az új leányiskolát, két szoba- konyhás, előszobával ellátott tanítói lakással. Ugyanakkor a fiúiskolában újabb tanterem kialakításával lehetővé vált, hogy' az 1872/73-as tanévben három főre növeljék a tanítók számát. Az alsó leányosztály oktatására 1873 őszére készült el az új tanítói lakással együttesen épített iskola. Az egyházlátogató tisztviselők elégedetten írtak az új létesítményekről: „ Most a föutczán a régebben épített fiúiskolán kívül két teljesen felszerelt leányiskola áll egymás mellett, melyek díszes és egymáshoz hasonló külsejükkel, kedvesen vonják magukra a feléjük közelítők figyelmét.” Az 1871 nyarán végzett iskolaépítés 5000 forintba került, az 1873. évi építési költségek meghaladták a 4000 forintot. A közbirtokosság sietett az egyház segítségére, amikor saját pénztár terhére 25000 forintos tőkéjének kamatját ajánlotta fel a hitel törlesztéséhez. 1873-ban ismét a közbirtokosság segített az iskolának a kertészeti oktatás beindításához azzal, hogy 3200 négyszögöl földet adott át művelésre. A terület egytizedén növendékfák voltak telepítve, a másik része kapásnövények termesztésére szolgált és a haszonbért további fejlesztésre fordították.1 1874 és 1884 közötti időszakra tehető a hatosztályos leányiskolái képzés beindulása és 1890-ben új leánytanítót neveztek ki, s ezzel számuk háromra emelkedett.7 18 19 A földesi zsidó iskola, mint elemi népiskola az 1868-as oktatási törvény rendelkezése nyomán alakult meg, de a tanítás előzményei jóval korábbi időkre tekintenek vissza. Az egyértelműen megállapítható, hogy 1890-ben Kiss József Hajdú vármegye királyi tanfelügyelője jelentésében számolt be az izraelita vegyes elemi és ismétlőiskola létezéséről. Az elemi felekezeti iskola tantermében „elégséges” körülmények között tanított egy tanító 1-IV. osztályt. A tanfelügyelő 1890-es látogatása során a zsidó elemi létezése mellett azt is megállapította, hogy a református elemi fiú-és leányiskolában, 3-3 tanteremben 3-3 tanító vezetése alatt 6-6 osztály oktatása jó és jeles minősítésű anyagi feltételek között folyik.14 A 12-15 éves korosztályt érintő képzés a református népiskolában l7TlREL I. 28. c. 27-30.: HBML XXIV. 501/d. 4. cs. l8TtREL.I. 28. c. 31. 35.. 37. 19 Fényes Elek: Magyarország geograpliiai szótára. Bp., 1851.21.: HBML IV. B. 912/b. 2. cs. VIII. 1/1890.; Földes történeteim. 236.: HBML V. 625/b. I.
