A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen 1849-1918
folyt külön-külön a fiúk és a lányok részére, illetve létezett egy izraelita vegyes ismétlőiskola is. A község közművelődésének a fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentősége volt Kállay László földbirtokos hagyatékának. A végrendelkező, aki a foldesi képviselőtestület virilis (legtöbb adót fizető) tagja volt, 1901. április 15-én bekövetkezett halála után a községet jelölte meg általános örökösének. A tetemes vagyon hova fordításáról szóló alapítólevelet az 1903. január 26-i képviselőtestületi ülés hagyta jóvá: 1. A 20.000 korona forgalmi értékű belteikek és épületek óvoda és iskola céljára szolgálnak. 2. Az 1 hold 134 négyszögöl és 1500 korona értékű Nagykerti ingatlan területén faiskolát létesítenek. 3. A fenti intézmények létesítésének és működésük mindenfajta költségeinek a fedezetét a 473 kataszteri hold és a berettyóújfalui határon lévő 17 kát. hold nagyságú tagbirtokok jövedelméből biztosítják. Az akkori birtokforgalom alapján a nagyobb terület értéke 150.000, a kisebbé 4000 korona volt.20 Az akkori szóhasználat szerint Kállay alapítvány vagy alap felhasználására történtek intézkedések. 1901. szeptember 15-én a képviselőtestület - Karácsony Imre lelkész azon bejelentésére, hogy államsegélyt nyert két iskola felállítására - engedélyezte a két új tanterem berendezését a Kállay alap terhére. Ez a későbbi Deák Ferenc utcán létesült Papp Albert-féle leányiskola, ahol a tantermek berendezését éppúgy, mint az iskola további fenntartásának költségeit a Kállay alapból fizették. A Kállay-féle házban a képviselőtestület 1902 májusában hozott határozata értelmében egy tantermet alakítottak ki, amely leányok oktatására szolgált. Az 1902. évi 66569. számú VKM rendelet a 12-15 éves tanulók elemi ismereteinek megerősítése mellett gazdasági irányú oktatást írt elő. A képviselőtestület a fenti célra 1 hold 134 négyszögöl körülkerített faiskolát és a falu szomszédságában 2 hold 1000 négyszögöl telepített szőlőst ajánlott fel. Az iskolaszék által megválasztott két tanító és tanítónő munkájáért összesen 750 korona évi fizetést utaltak ki. Az iskolafejlesztéssel párhuzamosan a tanítói állások száma 1902-ben 8 főre emelkedett, amely lehetővé tette, hogy a fiú-és leányiskolában is 4-4 fő dolgozzon. 1908-ban alapítványi pénzzel járultak hozzá a nyolc tanítói állásnak 10- re fejlesztéséhez. Földesen rendezni kellett a Kállay alapítvány és a község vagyonjogi helyzetét. A faiskolával kapcsolatosan 1906-ban határozott úgy a község képviselőtestülete, hogy mivel törvényi kötelezettsége a fenntartás, ezért az 1 hold és 134 négyszögöl használatáért évi 60 korona haszonbért fizet a Kállay alapnak.21 A Kállay alapítvány tulajdonában lévő tanítói lakás és leányiskola, illetve a beltelek haszonélvezetét kedvezményesen az iskolafenntartó egyháznak engedte át évi 300 korona haszonbér ellenében. A földesi református egyház ezt nem fogadta el, hivatkozva a „nyomasztó gazdasági viszonyokra”. Áthidaló megoldásként a 186 Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen... 20 HBMLV. 625/b. l.k. 11/1901., 3/1903. 21 HBML V. 625/b. 2. k. 1/1904.; Mészáros I. i.m. 27.: HBML V. 625/b. 2. k. 88/1906.
