A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István és Beöthy Ödön kapcsolata, közös diétai küzdelmei

való, valójában kölcsönös előnyös partneri viszonyról volt szó; és ezt éppen a híd- ügy sikerre vitele bizonyítja leginkább. Feltehetően Beöthy Ödön is mély tisztelettel viseltetett a gróf irányában, mérlegelte javaslatait, tanácsait, örült a közeledésének, de minden bizonnyal ügyelt arra, hogy megőrizze önálló politikusi karakterét.

Kettőjük érintkezése az országgyűlés bezárása után átmenetileg megszakadt. Széchenyi csak egyszer, 1838. december 13-án, és akkor is hallomás alapján írta le Beöthy nevét: eszerint a bihari követ sem nézte jó szemmel a lánchídi küldöttség munkájának akadozását, a gróf ragaszkodását saját elképzeléseihez.37

A következő diétán a személyes kapcsolat ismét helyreállt, korábbi bensőséges volta azonban fokozatosan lazult, egyre több az előbb csak árnyalatnyi, majd jelentősebb nézeteltérés közöttük. Széchenyi 1839. augusztus 9-én feljegyezte, hogy Beöthy megérkezett Pozsonyba, és megjelent az alsótábla kerületi tanácskozásán. Azt viszont elhallgatta, hogy' a jelenlévők belépéskor megéljenezték.38 Eleinte abban bízott, hogy a bihari politikus ezúttal is az ő iránymutatásait követi, vagy legalább meggyőzhető a főbb kérdésekben. Talán ezt a szándékot jelzi augusztus 11-i naplójának egyik sora: „Mich viel mit Beöthy beschäftiget” [Sokat foglalkozom Beö- thyvel].39 Találkoztak augusztus 19-én,40 együtt, a gróf szállásán ebédeltek augusztus 21-én.41 Augusztus 29-én szélesebb körben a liberális Pest megyei követ, Ráday Gedeon gróf (1806-1873) kényszerű lemondásáról tárgyaltak.42 Szeptember 13-án ismét megbeszélést folytattak, de Széchenyi nem írta le, miről 43

Két hónap elteltével, november 12-én már kifejezetten azért hívta meg ebédre Beöthy Ödönt, hogy kitapogassa, miként lehetne Sina György báró vasútépítési terve, az ún. jobbparti vasút mellé állítani.44 A bihari követ hajlandónak mutatkozott elfogadni az érveket, sőt november 30-án már a tétovázó Deák Ferenc meggyőzésében is közreműködött.45 Beöthy, a hazai polgári átalakulás odaadó híve jól látta a vasúti közlekedés fontosságát, hasznát, felismerte, hogy kedvező befolyással lesz a mezőgazdasági árutermelés fejlődésére is. Azt viszont nehezen tudta eldönteni, hogy a kivitelezés melyik módját részesítse előnyben: a Sina-féle jobbparti, vagy a vetélytárs Ullmann Móric (1818-1898) kezdeményezte balparti vonalat. Eleinte Széchenyivel vállvetve munkálkodott - mint ahogy ezt a gróf december 3-án és 5J66 Bényei Miklós: Szécsényi István és Beöthy Ödön kapcsolata...

37 Gróf Széchenyi István naplói, 5. köt. : 1836-1843. - Budapest: 1937. — 224.p. (a továbbiakban: Széchenyi, 1836-1843.) - A köznemesi ellenzék vezetői főleg azt rosszallhatták - erre utal a „Contract” [szerződés] szó -, hogy Széchenyi megkérdezésük nélkül akart szerződést kötni a híd megépítésére Sina György báróval (1782-1856): vö. Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1836-1843 közt. In: Széchenyi. 1836-1843. LXIII-LXV.p.

38 Széchenyi, 1836-1843. 304.p.; vö. Viszota Gyula lábjegyzete: uo.

39 Uo. 304.p.

40 Uo. ЗОб.р.

4‘ Uo. 307.p.

42 Uo. 309.p., Győrfty Miklós fordításában: Széchenyi: Napló. 891.p. Vö. Viszota Gy. im. XIII-XIV.p.

43 Széchenyi, 1836-1843. 314,p.

44 Uo. 329.p.. Győrffy Miklós fordításában: Széchenyi: Napló. 893.p. - Sina báró a Duna jobb partján vezette volna a vasútvonalat, előbb Győr irányába, majd tovább Budáig.

45 Széchenyi, 1836-1843, ЗЗб.р.

____________________________________________