A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István és Beöthy Ödön kapcsolata, közös diétai küzdelmei

én, majd december 17-én és 18-án papírra vetette - az előbbi sikeréért.46 Aztán elbizonytalanodott; Széchenyi ezt 1840. február 26-án érzékelte először, és a taktikázó Deák Ferenc hatásának tulajdonította.47 Április 18-án már igen-igen csalódottan jegyezte meg, hogy Beöthy a balpaiti vasútra vásárolt részvényeket; csak apró ráadás, hogy aznapi ebédmeghívását sem fogadta el.48 Valójában a bihari politikus ekkor még nem fordított hátat Sinának és Széchenyinek. О maga bő négy évvel később így vallott erről: „Én akkor a balparti vonalat nem pártoltam, mert a pénznek fejedelme, Rotschild, nem nyilatkozott mellette [...] A jobbparti társaságnak meg az is sokat tett, hogy a Tisza-dunai csatorna kiásását megígérte.”49 50 Hogy mégis vett részvényeket, annak a magyarázata alighanem abban keresendő, hogy Ullmannék Debrecenig kívánták kiépíteni a vasutat. Márciusban egyébként bekapcsolódott a Dunát a Tiszával összekötő csatorna szintén Széchenyitől származó tervéről zajló megbeszélésekbe - Széchenyi 1840. március 14-én írt erről 0 -, de ezek részletei nem ismertek.

Miután a reformtábor számos követelésének törvénybe iktatásával befejeződött az országgyűlés, és a politikai viták a nyilvánosság új színterén, a hírlapokban kiéleződtek, Széchenyi István mindinkább eltávolodott a liberális ellenzék fő sodrától. Beöthy Ödön viszont azzal együtt haladt. Ily módon a negyvenes évek elején azok a hajszálrepedések, amelyek kettőjük viszonyában már az előző években megjelentek, ekkorra kiszélesedtek. Beöthy és a köznemesi ellenzék jó néhány vezetője különösen elmarasztalta a grófot a személyeskedésekért; ez az ő fülébe is eljutott, 1843. január 27-én név szerint felsorolta naplójában, hogy főleg kik háborognak emiatt.51

Az újabb diéta - amely 1843. május 18-án nyílt meg - első hónapjaiban Széchenyi egyáltalán nem emlegette naplójában a bihari követet (aki ebben az időben megyei alispán volt), és később is távolságtartóan írt a személyéről. Beöthy neve csak 1843. november 19-én bukkan fel, amikor a lelkes országgyűlési ifjúságtól két másik liberális társával együtt fáklyászenét kapott.52 November 23-án a kaszinóban kártyázták, ahol Beöthy méltatlankodott a megtiszteltetés ezen formája miatt; ezt a gróf száraz tárgyilagossággal rögzítette.53 Belső elégedettséggel nyugtázhatta deHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.___________________________167

46 Uo. 337., 341 .p.; a december 17-i és 18-i bejegyzés Győrffy Miklós fordításában: Széchenyi: Napló. 902.p.

47 Széchenyi. 1836-1843. 360.p.

48 Uo. 379. p., Győrffy Miklós fordításában: Széchenyi: Napló. 914. p. - A vasútépítési tervek országgyűlési sorsáról röviden: Viszota Gy. i.m. In: Széchenyi, 1836-1843. LXVII-LXVIII.p.

49 Felszólalása az alsótábla 1844. július 16-i kerületi ülésen. Kovács Ferenc: Az 1843/44-dik évi magyar országgyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója, 5. köt. - Budapest : 1894. - 167.p. - Salomon Meyer Rotschild báró (1774—1855) bécsi bankárról, a bécsi Rotschild- bankház fejéről van szó. aki szoros kapcsolatban állt a pesti Ullmann-céggel; vö. Csorba L. i.m. I22.p.

50 Széchenyi, 1836-1843. 366.p. - A csatorna tervéről: Gazda István: Széchenyi napjai. - Budapest: 1991. - 69., 72-73.p.

51 Széchenyi, 1836-1843. 672.p. Vö. Viszota Gyula: Bevezetés. In: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal : I. rész, 1841-1843. - Budapest : 1927. - CXLIll.p. és 805.p.

52 Széchenyi, 1836-1843. 778.p., Győrffy Miklós fordításában: Széchenyi: Napló. 1025.p.

53 Széchenyi, 1836-1843.780.p. __________ '____________