A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe Hajdúnánáson (a kezdetektől 1848/49-ig)
158 kellett dönteniük, hogy a város zsidó és cigány lakossága milyen mértékben vegye ki a részét a fegyveres szolgálatból. Az a döntés született, hogy a két kisebbség tagjai, ha egészségileg alkalmasak a feladatra, ugyanúgy besorozhatóak a népfelkelésbe, mint a város többi lakója, azaz teljesen egyenrangúnak kezelték őket, semmilyen különleges elbánásban nem részesültek.83 A szabadságharc leverése után rövidesen azonban panasz érkezett a város vezetéséhez, ami a zsidók által tanúsított magatartást kifogásolta. A vádak szerint a városi zsidók a réz és ezüstpénzt maguk között összegyűjtötték, ezután pedig a városi lakossággal folytatott kereskedelemből ezt kivonták, ami Nánás kereskedelmi életét szinte megbénította. A náluk felhalmozott értékálló pénzt arra használták fel, hogy a Nánáson tartózkodó, vagy a városon átvonuló orosz katonákkal üzleteljenek. A panasz szerint „ha orosz katonaság jön a városunkba még a legrongyosabb zsidó is váltogatja réz és ezüst pénzen magához az orosz rubeleket, és vásárol az orosz katonáktól lovakat és egyebeket”. Különösen azért volt ez sérelmes a nánási lakosok számára, mert szerintük „semmi terhet nem viselnek a zsidók akkor, midőn a magyar lakosok e reánk nehezedő időben a teher viselés alatt szinte meg szakadnak.” A magisztrátus érdemben nem tudott reagálni a panaszra, mindössze annyit ígért meg, hogy „mihelyt bajaink tágultával időnk leend”, a pénzelrejtés ügyében alapos vizsgálatot fognak elrendelni. A katonaság beszállásolását és élelmezését végző bizottságnak pedig meghagyták, hogy úgy végezzék a dolgukat, hogy „a teherviselésben az osztó igazság kívánatához képest a zsidók is aránylag részt vegyenek”.84 Ebből a panaszból is látható, hogy a zsidóság már olyan súlyú rétege volt Hajdúnánásnak, hogy képes volt felborítani a város gazdasági életét, a mindennapok olajozott működését. Emellett az is megfigyelhető, hogy a zsidóság tért magához leghamarabb a szabadságharc bukása után, ők találták fel magukat legjobban az új helyzetben, és igyekeztek is ezt a maguk hasznára minél jobban kihasználni. A 19. század elejétől a zsidóság fontos eleme volt Hajdúnánás életének. Szerepük leginkább a gazdasági élet területén volt kiemelkedő, ám fontosságuk nem abban jelenik meg, hogy addig ismeretlen tevékenységet végeztek volna, vagy az általuk folytatott tevékenység nagyságrendje lett volna különösen kiemelkedő. A zsidóság megjelenése mentalitásban, gondolkodásmódban jelentett új áramlatot. A régi haszonbérlőkkel szemben ők egy modernebb szemléletet képviseltek, ami olyan vonásokon keresztül mérhető, mint az őket jellemző szorgalom, vállalkozói kedv és haszonelvüség. A befektetői hajlandóság, a hosszú távú üzleti gondolkodás olyan polgári jellemvonások, amelyek az adott feudális keretek feszegetésével egy modernebb világ felé mutatnak, annak előfutáraiként értékelhetőek. A hajdúnánási zsidóság a vizsgált korszakban társadalmi szempontból is jelentős lépést tett meg. A kezdetben más településről érkező vándorkereskedők városi árendák megszerzésével és gazdasági sikereikkel helyet vívtak ki maguknak a város lakosai között. Az alulról jövő zsidók sikeresen megvetették a lábukat Hajdúnánáson, ahol az olyan vezető személyiségek, mint Fried Dávid már nem csak a saját boldogulásukért küzdöttek, hanem a zsidó közösség jövőjéért is. A fokozatosan Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe... 83 HBML.HbFI. V.A. 301/a 15.k. 628.o. 57.sz. 84 HBML.HbFl. V.A. 301/a 16.k. 772.0. 376.sz.
