A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe Hajdúnánáson (a kezdetektől 1848/49-ig)
új terület kijelölését kérte a várostól, ahol a zsidó vallású lakosokat örök nyugalomra helyezhetnék. Mivel a korábbi temetőjüket a zsidók pénzért vették a várostól, és annak használatától önhibájukon kívül fosztattak meg, a nánási városvezetés méltányolta a kérést, ezért a Nánás nyugati oldalán levő új temetőkert nyugati végében egy vékás földet adtak erre a célra.07 A hajdúnánási zsidóság templomot is épített magának. Az ehhez szükséges telket Oláh Miklós nánási lakos ingyen bocsátotta a közösség rendelkezésére, amelyen 1825-ben felépült a zsinagóga. A nánási zsidók templomát a nagykállói rabbi, Taub Eizig szentelte fel. Az építés legfőbb anyagi támogatója Fried Dávid volt, aki a tulajdonát képező imaszékekből állandó bevételhez jutott a későbbiekben.67 68 69 A Hajdúkerület zsidóságának vezetője a zsidóbíró volt. Ezt a tisztséget sokáig Fried Dávid töltötte be, de ő gazdasági tevékenységének megszüntetése után nem kívánta tovább ezt a feladatot ellátni, sőt ekkor már tiltakozott is az ellen, hogy őt zsidóbírónak nevezzék, mondván őt erre a tisztségre senki sem választotta meg vagy nevezte ki. Mivel Fried Dávid valóban csak egyfajta közmegegyezés alapján látta el a zsidóság vezetését és képviseletét a hivatalos szervek előtt, tehát sürgősen rendezni kellett a zsidóbíró megválasztásának hivatalos módját. A Kerület 1839-ben hozott egy határozatot a zsidóbíró, az adószedő és a hat esküdt megválasztásáról. A választásra január 23-án került sor Hajdúböszörményben, ahová ekkorra egy körlevél útján összehívták a kerületi zsidóságot. A választás nyíltan, közfelkiáltással zajlott. A zsidóbírói pozíció „családban maradt”, a böszörményi haszonbérlőt, Fried Mártont választotta meg az egybegyült sokaság. Az adószedői tisztségre Popper József, Grósz Izráel és Guttman Jakab kapott megbízatást, a hat esküdt pedig Horstein József, Tischbein Éliás, Klein Ignác, Pelbman Izsák, Sichermen Matanael és Grósz Izráel lettek. A jelen levő megválasztott tisztségviselők azonnal le is tették az esküt a rabbi előtt.64 Fried Márton sem töltötte be sokáig a zsidóbírói tisztséget. A Hajdúkerülethez írt levelében 1846-ban közölte, hogy „a bíróság nehéz terhét tovább viselni nem kívánja”, azaz lemond tisztségéről, és kéri a hivatalos szerveket, intézkedjenek az utódja megválasztásáról. Kijelentette, hogy a lemondása napjától nem tekinti magát felelősnek a kerületi zsidóság ügyeiért, akár van új zsidóbíró, akár nincs. A lemondását természetesen elfogadták, és azonnal intézkedtek a következő zsidóbíró megválasztásáról. de azt a Hajdúkerület vezetői magától értetődőnek tekintették, hogy amíg nincs új felelős vezetője a hajdúsági zsidóságnak, addig Fried Márton a folyamatban levő ügyekért felelősséggel tartozik.70 Az új zsidóbíró megválasztása azonban nehézségekbe ütközött. A kerületi táblabíró jelentése feltárja a választás elmaradásának okait, és felhívja a figyelmet a zsidóság néhány belső problémájára is. 154 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe... 67 HBML.HbFl. V.A. 301/a 15.k. 55.o. 182.sz. 68 Halmos Sándor: „Emlékezz meg!” Hajdú-Bihar megye zsidóságának története napjainkig Debrecen. 2003. 134.o. 69 HBML.HbFl. IV.A. 502/b !88.cs. 15.fasc.29.sz. 70 HBML.HbFl. IV.A. 502/a 34.k. 146.0. 12l2.sz.
