A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe Hajdúnánáson (a kezdetektől 1848/49-ig)
A zsidóság megtelepedése után az adófizetésük kérdése vált problémává Hajdúnánáson. Egy 1818-as rendelkezés szól először a hajdúnánási zsidók adófizetéséről. A Helytartótanács kért ekkor tájékoztatást a Hajdúkerülettől az itteni zsidóság adófizetésének mértékéről. Bár a Helytartótanács megkeresése csak Dorog és Vámospércs zsidó lakosságára vonatkozott, a nánási vezetőség ekkor döbbent rá arra, hogy „az árendátor palástja alatt” néhány zsidó már megtelepedett Nánáson, és ők semmilyen adót nem fizettek eddig. Ezért elrendelték, hogy minden zsidó, aki bármilyen okból Hajdúnánáson él, „akár béres házba lakik, vagy kocsmárosságot viselnek, vagy mesterséget követnek, ezentúl szintúgy a fejektől valamint a jószágoktól és mesterségektől contributiót fizetni tartoznak”, azaz adózni volt köteles minden zsidó, akár átmeneti, akár állandó lakosa volt a városnak.64 Hajdúnánás zsidó lakossága a rendszeres adófizetés mellett egyéb szolgáltatásokkal is tartozott, melyek pontos szabályozására 1828-ban került sor. Az ekkor hozott döntés szerint az állami adók fizetése mellett a „gyalogok levélhordásra, a lovat tartó zsidók pedig forspontozásra is szoríttassanak”, azaz megfigyelhető, hogy a zsidóság ha jogok szintjén nem is, de a kötelezettségek terén kezdett egyre inkább egyenrangú lenni a magyar lakossággal.65 Ekkoriban már jelentősnek mondható zsidó közösség élt a Hajdúságban. Az összeírások után a Helytartótanácshoz 1832-ben felterjesztett jelentés pontos képet ad a zsidók számáról a Hajdúkerületben. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 153 Város neve Zsidócsaládok száma Személvek száma Böszörmény 2 17 fő Nánás 25 122 Fő Dorog 13 72 fő Hadház 2 7 fő Vámospércs 5 27 fó Szoboszló 5 25 fó A táblázatból látható, hogy a Hajdúságban Nánáson élt a legnépesebb zsidó közösség, a többi település zsidó lakosságának lélekszáma meg sem közelítette ezt. A dorogi zsidók száma volt még jelentősnek mondható, aminek oka szintén részben Nánásra vezethető vissza, mivel, mint már példákat is láthattunk rá, sok nánási árendátornak voltak üzletei Dorogon, és a legfontosabb nánási árendátor, Fried Dávid is sokáig Dorogon lakott egész családjával.66 Mivel Hajdúnánáson volt a környék legrégibb és legnépesebb zsidó közössége, a városnak olyan funkciókat is el kellett látnia, amiket kisebb településeknek alig, vagy egyáltalán nem. Ilyen volt például a temetkezés. A nánási zsidók által a kezdetektől használt temető már 1839-ben használhatatlannak bizonyult, ugyanis olyan hatósági rendelkezések léptek életbe, amik a régi temető további működtetését ellehetetlenítették. így Goldstein Márton a temető nélkül maradt közösség nevében 64 Fried Dávid volt az az árendátor, akinek a „palástja alatt” a zsidók betelepedtek Nánásra, azaz itt is látható, hogy öt tekintette a város a zsidó népesség beköltözése szervezőjének, és a közösség vezetőjének. HBML.HbFl. V.A. 301/a 11 k. 86.o. 172.sz. 65 HBML.HbFl. V.A, 301/a 12.k, 830.O. I59.sz 66 HBML.HbFl. IV.A. 502/b. 164.cs. 4,fasc. 27.sz.
