A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe Hajdúnánáson (a kezdetektől 1848/49-ig)
140 szont tőle ezt a lehetőséget megvonják, az neki „minthogy felette nagy árendát fizet”, komoly veszteséget fog okozni.28 A bérlő végül megtarthatta az oldal kocsmáját, azzal az egy kikötéssel, hogy abban este kilenc óráig szabad csak italt árusítania. A zsidóság gazdasági erejének megnövekedését Hajdúnánáson mi sem jelzi jobban, mint hogy a 25-30 évvel azelőtt még bátyus házaló kereskedőként Nánásra keveredő zsidók utódai 1810 körűire már a város hitelezőivé léptek elő. Ezen új pozíciójukból más feltételekkel, szinte egyenrangú félként tárgyalhattak a vezetéssel. 1808 szeptemberében Fried Dávid adott be kérelmet a magisztrátushoz, mely szerint az elmúlt öt év alatt a várost nehéz időszakaiban több alkalommal is az általa fizetett árendális összegen túl kölcsönökkel kisegítette. A kölcsönök összege elmondása szerint meghaladta a nyolcezer Ft-ot. Minthogy azonban az általa bérelt Tardos kocsma hatévi árendája nyolcezer Ft volt, annak évi részleteit pedig mindig Szt. Mihály napjára kell lefizetnie, panasza szerint neki most mástól kell magas kamatra kölcsönt felvennie, ha azt be kívánja fizetni, míg a saját pénze a városnál hever haszon nélkül. Ezért kérte, hogy a nyolcezer Ft adósságot a város Szt. Mihály napjáig fizesse neki vissza, a többi tartozásról pedig majd később megállapodnak. Hajdúnánás vezetősége a zsidó árendátor kérését jogosnak ismerte el, mindazonáltal kénytelenek voltak beismerni, hogy ilyen rövid idő alatt képtelenek a kívánt összeget előteremteni számára. Felajánlották, hogy a lejáró árendális időszakot további három évvel meghosszabbítják, és a fennálló adósságot a fizetendő bérleti díj összegéből egyenlő arányban elosztva levonják, így a tartozás a következő árendális időszak végére megszűnne. Fried Dávid nem fogadta el a város által felajánlott törlesztési formát, mivel szerinte így csak a kölcsöne összegét kapná vissza, a pénz hat-hét évi kamatától viszont elesne, és így ő erre csak ráfizet. Azonban ő is előállt egy ajánlattal Hajdúnánás vezetői felé. Két kisebb csapszék üzemeltetési jogát kérte ingyen a várostól, valahogy úgy, mint most a Zöld Ág kocsmát használta. Ezen felül az árendális esztendők meghosszabbítását, és a rendkívül magasra emelkedett bérleti díj csökkentését kérte. Kérését azzal indokolta, hogy a tartozás megtérüléséhez több idő kellene neki, mint a szokásos három év. A város némi módosítással elfogadta Fried Dávid ajánlatát. Az árenda a szokásos három év helyett hat esztendőre lett a zsidóé, akinek így sikerült elérnie az egyik legfontosabb bérleti kötöttség fellazítását. Az árendátor által működtetett Belső, Morgó, Szeles, Raducza és Zöld Ág kocsmák 6827 Ft-ban megállapított éves bérleti díja viszont 7200 Ft-ra emelkedett. Fried Dávid megkapta a Zajgató kocsma működtetési jogát ingyen, a város adósságainak kiegyenlítése céljából. A magisztrátus kötelezettséget vállalt, hogy a teljes tartozást legkésőbb 1815 végére visszafizeti. Az árendátor szintén módosítást javasolt a város ajánlatával kapcsolatban. Megjegyezte, hogy ő más módon több hasznot tudna a Nánásnak szerezni, mint 200 forint, ezért kérte, hogy ezt az összeget az éves bérleti díjából engedjék el, és a fizetendő summát 7000 Ft-ban állapítsák meg. Erre a legfőbb érve mindössze annyi volt, hogy az kerek szám. Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe... 28 HBML.HbFl. V.A. 301/a 9.k. 21l.o.50.sz.
