A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Varga Gábor: A debreceni református kollégium szikszói szőlőbirtokának története (1776-1842)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 111 Ez évben pünköst napján szörnyű jégverés volt, még óra múlva is fehér minden, azt hitték, semmi szőlő nem marad. Ennek ellenére a kár mégsem lett jelentős. Úgy látszik, virágzás után szokás szerint megteszik a termésbecslést is a kollégium felé. Ez történt 1778 június elején: „A szőlők szépek, bőven lészen Bor, és olly szépen épül, hogy már virágzik. Reményijük bőven lesz aszszu szőlő, de még a Hordó is derága fog lenni.”23 A szüret végül is október 19-én kezdődött, 25 szedővel és 5 puttonyossal, másnap be is fejezték. A Vámos úti szőlőben - rosszabb fekvés, így később érik - csak október 29-én szüreteltek, a Nyúl máliban pedig nov. 1-én 16 szedővel és 2 puttonyossal, ahol másnap délre végeztek. Ezen a szüreten a jelentés szerint diákok szorgoskodtak Debrecenből: „A 9 napokig tartó dolog idején Pénz nélkül szedő, szűrő, sajtoló és tele Hordókat az Pintzébe le vivő Deákoknak mind öszszve vettem 69 Font Tehén húst.”24 A szüret után november 13-án a Debrecenből érkező vendégeket - többek között a kollégium prókátorát is - ebéddel és vacsorával vendégelték meg. A júniusi Jóslat” beteljesedett, mert 56 hordó mustot szűrtek. A következő, 1779 év júniusában ragya és jégeső volt a hegyen és a fele termés odalett. Ennek ellenére az itt való Boroknak még sem nevekedik az árok" - írja Körtvélesi. A szüretkor valóban csak 27 hordónyi mustot könyvelhetnek el. A kisebb termés kárpótlásként rendesebb aszúsodással jár együtt. Míg egy közönséges gönci hordó borért 9 Forint körül, addig egy hordó aszúért 9-10 aranyat is kaptak a szikszói gazdák. 1781-től a borárak emelkedésének lehetünk a tanúi. A közönségesért 13 Ft-ot, aszúért pedig 25-28 Forintokat is lehetett kapni. Az 1781-es szüretről fennmaradtak a szikszói szüretelők nevei is. Ez évben hegyaljai időben, okt. 29-én indultak a munkálatok. A Vámosi úti szőlőben a következők dolgoztak: Csizmadia Mihály, Kupetz Erzsébet, Csizmadia Zsuzsánna és János, Juhász Pál, Hamaros György, Csontos András, Jámbor András, Zabari István, Rostáné, Rostás Mária, Trets-kó János, Kis István, Molnár Erzsébet szedőként, napi 14 krajcárért. Kiss János puttonyosként 24 krajcárért és Bányász György taposóként 30 krajcárért. A Nyúl máji szőlőben másnap a felsoroltakon kívül még új munkások voltak: Putnoki Pál, Sárkány Mária, Varga György, Tóth László, Molnár Adámné, Szabó András, Fülep Mihály, Fiilep István, Bodnár János, Turóczi Mihály, Körösi János. A feljegyzés elárulja, hogy 9 órát kellett dolgozniuk, vagyis világosodástól szinte sötétedésig. A termésről Kállay István, a kollégium kiküldött diákja az alábbiakat jelentette: „Aszszu Bor vagyon 7 göntzi Hordóval, Máslás vagyon 3 " Essentia 1 átlag fél " Fordítás 13 23 TtREKLt. 11.28.b. 1778. IX. 7.97.0. 24 U.o. 11.21. b.l.58.o.
