A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Bihar vármegye gyásza Széchenyi István halálakor
162 melyet ő varázsolt elő, s a század, mely öt szülte s melyet ő tett nevezetessé, Széchenyi századja lesz s neve epochát12 foglal. Vegye ezen sorokat úgy nagyságod, mintha ezeket a néhai nagyméltóságú édesatyja koporsója felett mondottam volna el. Noha már 76 éves, 54 éves házas ember vagyok s 30 unokák családfeje; de ha élek még, ez évbe elmegyek Cenkre, hogy legalább nagyméltóságú édesatyja koporsójára72 73 74 egy pár hálakönnyeket hullassak, és egyszersmind nagyságodat kedves testvérével és a njagyjméltóságú özvegy grófnőt, mint a római Cornéliát, a Gracchusok anyját1*, megösmerni szerencsém lehessen. És azon nagyreményű fiait, kikért Dobon oly érzékeny toasztot ittam, melyet őnjagyjméltósága örömkönnyek között viszonzott, azóta, ha személyesen nem is, de hír után nagyságtokat emberkorukig figyelemmel kísértem s örömmel üdvözlöm őnjagyjméltóságának méltó maradékit. Vigasztalásul lehet nagyságtoknak azon részvét, mit minden az egész honba a néha[i] gróf eránt mutat, mert itt minden közönségesen fátyolt hordfövegén, és én is felkötöttem, és míg élek, soha le nem vetem, és valamint ezen levelemre is úgy, míg élek, minden leveleimre és aláírásaimra is fekete pecsétet használok emlékül. Meg vagyok győződve, hogy mivel őnjagyjméltóságát is jól tudom, hogy a halhatatlan atyja kegyeletekbe nevelte, nagyságtok is abba nevelődtek, és ezen soraimat olyan öreg embertől, kibe a kegyeleti érzelmeket sem a forradalom, se a német kormány le nem rombolhatott, oly érzéssel fogja venni, amilyennel írva van. Adjon a magyarok Istene nagyságodnak kedves testvérével hosszú, boldog életet, hogy édesatyjoknak nyomdokait édes hazánk díszére számos évekig követhessék,75 Az idézett kötet végén a sajtó alá rendező felsorolta a gyászbeszédek kísérő leveleit. Ezek között szerepel: „Emlék halotti beszéd gróf Széchenyi István fölött, tartotta idősb Szilágyi Lajos.”76 Tehát Széchenyi Béla szó szerint értelmezte az öreg táblabíró azon szavait, hogy történelmi-politikai esszéje átmásolt részletét tekintsék emlékbeszédnek. Simándi Kenéz (vagy Kenézy) Pál (1793-1871), a harmadik levél feladója nemesi származású egyházi értelmiségi, nyugalmazott református lelkész volt. Korábban Hajdúböszörményben szolgált, de ekkor már Nagyváradon élt. A szakiroda- lom költői próbálkozásairól is tud, ám a versek kéziratai elkallódtak.77 Egy kivételével: Széchenyi István halálakor írt ódája ugyanis fennmaradt; ezt küldte el 1860. május 15-én az özvegynek, néhány prózai sor és három versidézet kíséretében. A Bényei Miklós: Bihar vármegye gyásza Széchenyi István halálakor 72 Görög eredetű szó, jelentése: korszak. 72 Nagycenken Széchényi Ferenc gróf (1754-1820) építtette a temetőkápolnát és abban a családi sírboltot. 1860. ápr. 11-én ide helyezték el Széchenyi István holttestét; vö. Szentkuti Károly-Vértes László: Széchenyi emlékek, emlékhelyek. Bp.-Nagycenk, 1990. 35.p. 74 A plebejus nemzetségből származó két római néptribun, Tiberius Sempronius (Kr.e. 162-133) és Gaius Sempronius Gracchus (Kr.e. 153-121) anyja, Cornelia férje halála után nem kötött új házasságot, tizenkét gyermekét - akik közül három maradt életben - egyedül nevelte; a római asszonyok mintaképének tekintették. Talán nem volt tudatos célzás, de tény, hogy Seilern Crescence első házasságában nyolc gyermeket szült és további öt gyermeknek volt mostohaanyja. 77 Széchenyi-gyász. Bp., 1885. 207-209.p. 7fi Uo. 241.p. 77 Szinnyei J. i.m. 6.köt. Bp., 1899. 24.has.
