A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a micskei uradalom gazdálkodásának történetéhez a XVIII. században
megnégyszereződésére utal, hanem a járadék pontatlan beszedésére, vagy - ami még valószínűbb - az uradalmi tisztek esetleges visszaélésére. Ugyanakkor számításba kell venni az időjárási viszonyok kedvező, illetve kedvezőtlen voltát. 1764-ből származik az az idézet, amely szintén nem pozitívan emlékszik meg az említett alkalmazottról: “A béreseket Szent Mártonban tartom, hogy ott lakjanak, nehogy szállásbért felvegyenek és mégis ott lakjanak, mint Mikó idejében”.36 Legvalószínűbb, hogy Mikót 1763-ban bocsájtották el a szolgálatból, mivel egy 1763-ból származó számadást még ő készített.37 A tiszttartók egymással is tartották a kapcsolatot, hiszen a földesűrnak az volt az érdeke, hogy a munka minél olajozottabban menjen és az egyes települések a kínálatukat ne máshová adják el, ha arra az uradalmon belül is szükség volt (egyébként is a feleslegek értékesítésénél az uradalmat tekinthetjük az elsődleges felvevőpiacnak; közvetlen szükségletek kielégítésére vagy további eladás céljából), vagyis igazi gazdálkodó egységet próbált kialakítani. Ennek megvalósításához mindenekelőtt egységes irányításra volt szükség. Ebben a folyamatban fontos lépésnek tekinthető az az 1760-as utasítás,38 mely a hatékonyabb munkavégzés érdekében előírja Mikónak, hogy Nagy Mihállyal ne Baranyi Gáboron keresztül, hanem közvetlenül tartsa a kapcsolatot. Nagy mennyiségű irat maradt meg Baranyi Gábor és Nagy Mihály levelezéséből,39 amiből kiderül, hogy mennyire ismerte a földesúr saját birtokának állapotát. Azt lehet mondani, hogy a legkülönfélébb eseményeket (például szüret felügyelete, építkezések) is pontosan nyomon követte, a hatékonyság (és ennek következtében a jövedelmek) növelése érdekében. A tiszttartó munkaköre több területet is felölelt, ez a nagybirtokon több alkalmazott között oszlott meg, míg a kisebbeken egy, esetleg két kézben összpontosult. A főbb feladatok körét az alábbiakban lehet összefoglalni,40 melyeket a levéltári források is igazolnak: Gazdasági és lakóépületek karbantartása, felújítása Kutak karbantartása Robot számontartása Árendás ügyek (szőlő, rét, legelő) kezelése Munkaerő hatékony kihasználása (idénymunkák, például a szőlőszüret idején több faluból irányít át munkásokat robotolni) során végzett munka Vetés/aratás felügyelete, gabonatárolás, eladás Erdők, gyümölcsösök, szőlők felügyelete (faeladás, vadgyümölcs-eladás, vadállatok legeltetés, zálogügyek, erdőkárosítási büntetések, makkbér, rőzsehordás) Növényi/állati eredetű bevételek számontartása Kocsmáltatás felügyelete 92 Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a Micskei uradalom gazdálkodásának... 36 Uo. 37 Uo. 38 Uo. ” IV. A. 6/d. 202-203. k. 40 Kállay I : im. 129-168.
