A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a micskei uradalom gazdálkodásának történetéhez a XVIII. században

Én nem találkoztam még eddig azzal a vallomással, amire több munka is utal, s melyet egy bizonyos Szilágyi Mártonné tett, miszerint, “Borbély Andrásné (Fekete Mária) asszonyom halála előtt magához hívatván Ungvári Katalin asszonyt, megfog­ta a kezét és megkövette ilyenképpen: ...mert én neked sokat és nagyot vétettem, én miattam ártatlanul szenvedsz...” 11 I. Miklós az ügyről tudomást szerezvén elhagyta feleségét11 12, elköltözött Deb­recenből és anélkül, hogy első feleségével felbontotta volna házasságát, 1707-ben elvette Sándor Zsuzsannát. Ebből a házasságból öt fiú született: Ferenc, Miklós, György, Gábor és László, de csak György (továbbiakban II. György) és Gábor érték meg a felnőtt kort. Kettőjük közül Gábor futott be nagyobb karriert, 1757-1773-ig Bihar vármegye első alispánja volt, s országgyűlési követként is tevékenykedett. I. Miklós harmadik felesége, Jászay Borbála már túlélte férjét (aki 1756-ban halt meg), de házasságukból nem született gyermek. II. György Bucsy Annával való házasságából három gyermek érte meg a fel­nőtt kort: Gáspár, János13 és Anna. Gábornak nyolc fiúgyermeke született az egyetlen feleségétől, Bagossy Zsu­zsannától, úgymint Ferenc, László, Miklós, Péter, Gábor, Mihály, György és István. Ha elolvasunk egyet is abból a több tucat levélből, amit az előbb felsorolt gyerekek szülei váltottak egymással,14 rögtön kiderül, hogy Kempelen Béla könyvének az az utalása,15 miszerint Bagossy Zsuzsanna férje II. György lenne, teljességgel hamis. Ne feledkezzünk meg azonban I. Miklós “törvénytelen” gyermekéről, II. Miklósról sem, aki nem volt hajlandó beletörődni apja akaratába, mely megfogalma­zódik annak 1752-es végrendeletében fogalmazódott meg: “Ennek előtte Német Uttzán, mostan pedigh P P. Piaristák ellenében Szent Anna Uttzán lakó Baranyi Miklós nevet usurpáló (használó) Debreczeni Cívishez semmi relatiomat nem tu­dom, s nem tartom, azért ő is sem Ősi, sem aqvirált (szerzett) Jószágimhoz Jussát nem tarthattya, mellyből per expressum ki rekesztem.”16 Ez a II. Miklós elvett egy bizonyos Barak Máriát, akitől tizenegy gyermeke született, akik közül hat érte meg a felnőtt kort (Mihály, Miklós, Erzsébet, Zsuzsanna, Sára és István). Akiknek fonto­sabb szerepe volt az alább ismertetettek szempontjából, az Mihály, Miklós és Erzsé­bet. 17 Az 1754-55-ben készült országos nemesi összeírást megvizsgálva a követke­ző eredményt kapjuk a Baranyi családra - az ismert ágakat beleértve - vonatkozóan (Bihar megye): Baranyi Gábor, Baranyi György örökösei (Gáspár, János), Baranyi István, Baranyi Mihály, Baranyi Miklós és Baranyi Sámuel neve szerepel az igazolt nemesek között. Az általam feldolgozott források és a fenti felsorolás között nincs eltérés, nincs okom feltételezni, hogy a család valamely fontosabb tagja kimaradt volna a listából. Ugyanakkor óvatosan kell kezelni az ilyen típusú összeírásokat, ifj. Barta János fejtegetése szerint: “... a kétségbevonhatatlanul nemesi személyek egy Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 87 11 Jókai Mór: im. 182. 12 Ungvári Katalin a botanikával is foglalkozó Gyarmathy Mihállyal házasodott össze. János Bécsben halt meg, miután megtébolyult. 14 HBML. IV. A. 6/d. 202. k. 15 Kempelen Béla: im. 386. 16 HBML. IV. A. 6/d. 202. k. 17 Sinai Miklós felesége.

Next

/
Thumbnails
Contents