A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kun Enikő: "Mutogattya Isten haragját" - Adalékok az 1739/40-es debreceni pestis történetéhez
82 Kun Enikő: „MutogattyaIsten haragját”... után érkezett meg.63 A tanács szerint a részegesek és a semmittevők szították a rebelliót, de nem áll rendelkezésünkre olyan jelentés, amiből arra lehetne következtetni, hogy a részegeskedés nagyobb méreteket öltött volna, mint korábban. A tanács úgy vélekedett, hogy a semmittevés szüli a felelőtlen tetteket, ezért elrendelte, hogy akik munka nélkül maradtak, illetve maradnak, azoknak közmunkát kell végezni. Ezek a közmunkások pénzt kaptak munkájukért.64 A holtak eltemetése után kerülhetett sor a házak kifertőtlenítésére. Az infi- ciált ház ablakán vagy ajtaján füstölőt tettek be, majd azt 1 órán át a bezárt házban tartották. Ezt követően 1 napon át szellőztették a lakhelyet. Az elhunyt holmijait összeszedték, összekötözték és elégették. A pénzt ecetes vízben mosták meg. A házban használatos vas, cserép és fa tárgyakat lúggal tisztították. A ablakokat, ajtókat újrafestették, a falakat pedig lemeszelték. Összegzésképpen tehát megállapítható, hogy a pestist nem tudták gyógyítani, olyan kezelési módokat alkalmaztak, melyeknek nem volt hatékony gyógyító hatása. Buzinkai György “Rövid oktatás” és Bentzig Mátyás “A pestis megelőző szerekről” című müve általános tájékoztatást adott a betegségről, ötletekkel is szolgáltak a megelőzéssel és gyógyítással kapcsolatban, de mindez kevésnek bizonyult. A betegség tüneteit felismerték, a gyógyítás képessége híján azonban csak a megelőzésben bízhattak. A prevenció leghatásosabb módja a teljes vesztegzár lett volna, de ezt nem sikerült betartani. Debreceni lakosok többségének súlyos élelmiszerellátási gondjai voltak. A megélhetéssel küszködő fertőzött vagy gyanús házakban élőket, a kérvényeik benyújtása után a város élelmiszerrel látta el. A levéltárban ehhez hasonló kérvények tömege olvasható: pl. “Tekéntetes Ur Ttts Nemes Tanáts! Én Czegléd Uczában régtől fogva nyomorgó elesett öregh Forgács György esedezem a T. Uraknak hogy valamelly alamisna pénzt nyújtani méltóztassanak éppen ehol halok megh szegény Öregh Feleségemmel .... Mardatok: Alázatos szolgálja Öregh Forgács György”65 A Commissariusok feladata volt, hogy az élelmiszereket és a pénzt eljutassák a rászorulóknak. Pontos összeírásokat kellett készíteniük, hogy mikor, kinek, mit és mennyit adtak.66 A lakosság nagyrésze csak a város segítségével tudta magát fenntartani, és — ahogy az a kérvényekből kitűnik - többször fenyegette őket az éhhalál. A városi 63 M. Antalóczy Ildikó: A debreceni városi bíróság illetékessége és hatásköre bűnügyekben a XVIII. században. Történeti Tanulmányok VII. 1999. (szerkeszti: Takács Péter) 79. M Horvath Robert: La statistique de la peste Debrecen (1739-1740) et do cholera de Pest (1831) en Hungrie et leurs conséquences sociales. Acta Universitatis Szegediensis Acta Iuridica et Politica Szeged, 1962. 8-9. 65 HBML. IV. A. 1011/dd. 1 csomó 1712-1831 1. csomó 1712-1831 66 HBML. IV. A. 1011/dd. 1 csomó 1712-1831 1. csomó 1712-1831
