A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kun Enikő: "Mutogattya Isten haragját" - Adalékok az 1739/40-es debreceni pestis történetéhez
78 vesztegzárat engedély nélkül megszegte, azt halálbüntetéssel sújtották. Magyary- Kossa adja közre a következő megható történetet: “Ilyen volt az ifjú Vasas György esete, ki a tilalom ellenére kiment Debrecenből a jákó-hódosi birtokára, hogy két kis testvérének és feleségének segítségére legyen....Vasast....elfogták és halálra ítélték. Ifjú nejét annyira megrémítette ez az eset, hogy súlyos beteg lett, s gyermeke életébe került a váratlan eset. Vasas a királyhoz folyamodott kegyelemért. Kérvényébe olyan meghatóan adja elő az esetet, hogy könnyeket csal ki az ember szeméből.”46 Vasas György kegyelmet kérő folyamodványában a következő indok szerepel: “Nemcsak jeles ősömnek Szikszai Kiss Péternek az érdemeit tekintve, a ki a múlt században a keresztény névnek esküdt ellensége ellen saját költségein és életének veszélyeztetésével (mint kém) az uralkodó háznak a leghasznosabban szolgált és ezért fenséges Lotharingiai Károly herczeg ajánlatára ezt a birtokot, melynek neve Jákó-Hodos s a mely most az én börtönömnek az oka, Felségednek dicsőséges atyja, I. Lipót császártól nyerte.”47 Vasas Györgyöt Károlyi Sándor gróf ajánlására később fölmentették a fő- és birtokvesztés ítélete alól, a börtönben viszont elég hosszú ideig sínylődött. A pestis megfékezésére és az emiatt kitörő pánik kezelésére központi utasítás érkezett Debrecen Szabad Királyi Városhoz. 1739. április 1-én kelt városi tanács által kiadott utasítás alapján a következők szerint kellett eljárni a pestis megjelenésekor: a pestiseseket illetve mindazokat, akik a pestisgyanús házban megfordultak, karantén alá helyezték. A Tekintetes Tanács döntötte el, hogy az inficiált házhoz hány strázsát rendel, a strázsák feladata volt a házból való ki- és bejárkálás megakadályozása. Hogyha egy háznál pestisfertőzés jelei mutatkoztak, akkor a közösség tájékoztatásának érdekében, a következőket kellett cselekedni: “Hogy pedig minden Ember megtudhassa, mellyik Ház van Pestissel inficialva imprimaltatni fog illyen cédula: “N. N. Háza Pestissel inficialva vagyon, ahová senki se ki, se be ne merjen menni engedelem nélkül életének el vesztése alatt”48 A város által hozott intézkedéseket a megválasztott Gazda Commissariusok foganatosították. A városi tanács 1739. május 14-én adta ki instrukcióit a Commissariusoknak: “Tisztekben fog állni, hogy mihelyt valamely háznál a pestis kimutatja magát, az utcabeli kapitányokkal annyi strázsát állítassanak a ház körül á mennyi elegendő, á kik a házat őrizzék, hogy onnét senkit ki jönni, sem oda bemenni ne engedjenek a pesti lentialis doctor, borbély és arra rendeltetett temető embereken kívül, és magok a Gazda Commissariusok a strázsákat éjjel nappal circálják, hogy jól vigyáznak é.” 49 A pestisgyanús házakat 21 napra, a fertőzött házakat pedig 42 napra vették vesztegzár alá, függetlenül attól, hogy csak egy ember betegedett meg vagy az egész család. A fertőzött házakra hosszú nyomtatott cédulát tettek ki, amelyen gyakran halálfej is látható volt, míg a gyanúsakéra rövid cédulát.50 Lényeges volt, hogy egy Kun Enikő: „Mutogattya Isten haragját”... 46 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek IV. kötet Bp., 1931. 117. 290. pont 47 Éble Gábor: Károlyi Ferencz Gróf és kora. Budapest, 1893. 472. 48HBML. IV. A. 1011/dd. 1. csomó 1712-1831 49HBML. IV. A. 1011/dd . 1. csomó 1712-1831 50 Az országban csak kevés helyen volt elterjedve ez illetve az ehhez hasonló jelzési forma.
