A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kun Enikő: "Mutogattya Isten haragját" - Adalékok az 1739/40-es debreceni pestis történetéhez
76 rajta. Ezzel hetente el kellett számolnia a városi tanácsnál.35 1739. május 2-án Bentzig Mátyás pestisorvosnak a tanácsai alapján, úgy döntött a város, hogy az utcákba kirendelt borbélyok hetente küldjenek jelentést egy adott kérdéssorra válaszolva: 1. “A legelső Infectus honnét inficiáltatott, micsoda convesatiója volt más infectussal és a conversatio után mennyi idővel esett Infectioba, minémű etasu és micsoda életnek rendit tartó személy volt, józané és mértkletes vagy mértéktelen, dolgos vagy dologtalan és hányán holtanak meg azon Háztul és egyik a másik után mennyi idővel? 2. Az Infectio mi módón kezdetett rajtok, mijeket fájlállyák leginkább, fájdalom mennyi ideig tart rajtok? 3. A lévők ebben a nyavalyában esnek valami guga, pokolvar, nátha szeplő, vagy egyéb jelek adgyák e kimagukat azoknak testeken? 4. A kik bele esnek, mennyi ideig viszik, és a kik halálra válnak, micsodajelek előzik azoknak halálokat. 5. Minemű etasu temperamentumu Személyek esnek leginkább belé. 6. Valami Házi Orvossággal nem éltettek e és ha éltették mivel, és micsoda effectumát tapasztalták. A hol pedig Borbélyon avagy Orvosok voltak, azok micsoda külső vagy belső orvossággal gyógyították a Patienseket és kiken micsoda hasznot tapazstaltak. 7. Separaltattank e az Infectusok közül, az Infectionak ellen valami Ház népek és azon Separatusok közül inficialtatott e vagy holt e meg valaki, és ki nevezet szerint? 8. A kik meg gyógyulnak a Pestisbül érlelik a valamivel a daganatot és mivel, vagy csak magátul megérik és kifakad vagy ki vágják.? 9. A kik vérbajban, hideglelésben, nátha szeplőben, himlőben, avagy rühesek, sülyösök, oltvarosok vagy folyó sebekben az idén vagy tavaly és az elebbeni Pestisben Pestisesek voltak, inficiáltatott e valaki azok közül, és ha inficiáltatott, ki volt az, és meg gyógyult e vagy meg holt a Pestisben?”36 Bentzig doktor másik pályatársa, Fáber Fülöp mellett, Buzinkai György volt. Buzinkai 1736-ban lett Debrecen tiszti orvosa és őt kérte fel a városi tanács, hogy írjon egy ismeretterjesztő füzetecskét a pestisről, illetve az ellene való szükséges védekezésről. Ez a mű 1739-ben jelent meg “Rövid oktatás” címmel, melynek alcíme, “Miképen kellessék magunkat Isten segítségével, jó praefervativák által a pestis ellen védelmezni, vagy a pestisben lévő betegeket orvosolni”. Buzinkai fatalista módon37 meg volt róla győződve, hogy a mirigyhalál nem más, mint Isten csapása az Kun Enikő: „Mutogattya Isten haragját”... 35 HBML. IV. A. 1011/dd. 1. csomó 1712-1831 1739. április 7,-Instructio Bentzig Mátyásnak 3,1 HBML. IV. A. 1011/dd. 1. csomó 1712-1831 37 Az egész középkorban az volt az általánosan elfogadott, hogy a pestis nem más, mint Isten büntetése az emberekre bűneik miatt. 1632-ben Pázmány Péter a nagyszombati tanácsnak a következőket írja: “Kö- nyörgünk is az Úr Istennek, hogy attyai kegyeségből érdemünk szerént való kemény ostorít távoztassa el.” Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek III. kötet Bp„ 1931. 344. 1248. pont
