A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kun Enikő: "Mutogattya Isten haragját" - Adalékok az 1739/40-es debreceni pestis történetéhez
75 ság szolgálatára állni. A tanács meghatározta, hogy minden utcában lakjon legalább egy bába, mert így gyorsabban el lehet látni a betegeket. A szülőanyákat egy héten keresztül naponta kétszer kellett meglátogatnia, este és reggel. Egy heti munkája után 3 máriást, illetve a szegényebbektől kettőt fogadhatott el. A nincsteleneknek ingyen tartozott szolgálni.28 A bábák feladata volt az anyakönyvezések és a keresztelések megszervezése is.29 A döghalál idején a gyanús és fertőzött házaknál egyaránt nélkülözhetetlenné vált a munkájuk. 1739. április 30-án a tanács újból meghatározta a bábák feladatát, kötelességeit, amelyek részben fedik az 1738-as instructiókban megjelenteket: “...az Inficiált Házoknál lévő szülök körül szolgálna... 1. Első Tiszti leszen, hogy mihelyt a Pestis ki adna magát és ollyan Háznál szolgálatot tenne mindgyárt az ollyanoktul, akik nem Pestisesek magok külön vegye és más Pestis nélkül való Házakhoz, ha á szintén hívnak is, ne mereszellyen menni, példás büntetés alatt, hogy ha pedig Háza népével együtt lakik, az egész Ház népe magát a Házban benntartasson és minden egességesek társalkodásoktul vonjál. 2. Minden Pestises Háznál lévő szülőktől vehet fizetésében két annyit, mint mászszor az az egy heti szolgálatjátul hat Máriást, ha pedig a szülő szegény sorsú leszen, tartozik, mint eddig ingyen szolgálni .....”30 A 17. század vége óta dolgozott orvos a városban. Ez azért is fontos esemény Debrecen történetében, mert csak képzett orvos felügyelete alatt jöhetett létre az első gyógyszertár (1701), és a doktor lett a patika-felügyelő.31 Bentzig Mátyás volt a város pestisorvosa32, és az 1739- es magistratusi instrukció alapján a következő esküt kellett letennie: “Én N. N. esküszöm az élő Istenre, aki Atya, fiú, Sz. Lélek, tellyes Sz. háromság, egy bizony örök Isten, hogy ezen Pestilentialis Medicus hivatalomban, melyben állíttattam, minden személy változtatás nélkül, szegénynek, boldognak, Atyafiunak vagy Idegennek, tehetségem szerint egyeránt és szorgalmatossan assistalni igyekzem, az Infectiorul, és minden reám bízatott dolgokrul ezen kiadott, vagy ezután adandó Instructio Szerint igaz Relatiot teszek.”33 A fizetését a várostól kapta, amit havonta negyven Német Forintban meghatároztak meg, és ezen kívül még a páciensektől kapott honoráriumot is megtarthatta.34 A pestisorvosnak meghatározott módon kellett eljárni a gyógyítás során: naponta kellett diariumot csinálnia, amelyben a pestisben elhunytak neve szerepelt, az hogy milyen gyógyszeres kezelést kapott a beteg és milyen mértékű javulást tapasztalt Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 28 HBML. IV. A 101 l/n. 1. doboz 1731-1780 24 Mervó Zoltánné: Debrecen város egészségügye a levéltári források tükrében. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve XII. 1985. (szerkeszti: Gazdag István) Debrecen,1985. 112. 30HBML. IV. A. 1011/dd. 1. csomó 1712-1831 31 Takács Béla: A debreceni Református Kollégium egészségügye a 18-19. században. =Debreceni Szemle 1997. (szerkesztette: Gunst Péter) 461. 32 Weszprémi István a következőket mondta Bentzig Mátyásról: “inter mille mortes pharmaca distribuendo versabatur intrepidus” Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek I. kötet Bp., 1931. 137. 33 HBML. IV. A. 1011/dd. 1. csomó 1712-1831 1739. április 7,- Instructio Bentzig Mátyásnak 34 HBML. IV. A. 1011/dd. 1. csomó 1712-1831 1739. április 7.- Instructio Bentzig Mátyásnak
