A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Papp Klára: A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVII. században
65 hivatkozással a legeltetést csak fizetség mellett engedélyezték. A körösszegi lakosokkal csak úgy kötöttek szerződést a kenézi puszta téli legeltetéséről, hogy kikötötték: idegenek marháit nem fogadhatják be, ha pedig mégis megtennék, minden idegen állat után egy Rft bírságpénzt fizetnek.94 A margittai nagyerdőt a svájceráj teheneinek legeltetésére használták, ahogyan Berekböszörmény határán is erre tartották fenn az erdőt. A szalárdi makkoltatásból ide hajtották fel az uraság sertéseit is, amiből a környékbeli kupeceknek adtak el.95 A rendelkezésünkre álló adatokból arra következtethetünk, hogy a Csákyak nem utasították vissza az állami gazdaságpolitika kezdeményezéseit, ennek eredményei azonban nem világosak. Kubovics Márton margittai udvarbíró már 1785-ben arról levelezett Ferdényivel, hogy a vármegye egy felhívása szerint lehetőség lenne „Spanyolországi juhoknak megszerzésére és tartására”, ez a kezdeményezés azonban visszhangtalan maradt.96 Még ugyanebben az évben a berekböszörményi Kollár Ferencnek hét eperfát juttatott a „Selyemfelügyelő”, ami a selyemhernyó-tenyésztésre utal (59).97 A birtok természeti értékeinek kihasználásáról tanúskodik az a tervrajz, amely Szalárdon egy négy szobát tartalmazó fürdőház („Baad Haus”) felépítésének szándékát jelezte.98 1797-ben Csáky Emanuel Berekböszörmény határában új vízimalmot is akart építtetni. A tervezett építkezés miatt a környékbeli falvak és a püspökség is tiltakozott. Csáky Emanuel a Gasszner Lőrinc mérnök javaslatában szereplő érveket olyan komolyan vette, hogy a böszörményi régi malmot elrontatta, s így a kenézi pusztára kifutó Éren végül csak 1802-ben indulhatott el az új malom , , , QQ építésé. A Csákyak sikerrel kecsegtető változtatásai közül egyértelműen csak a tehénállomány frissítéséről maradtak fenn adatok(1791). Ebben az évben 64 icce vajat és 35 font sajtot szállítottak Berekböszörményből Ferdényi plenipotetiáriushoz.100 A svájceráj mellett „oláh tehenészt” tartottak, akinek a 7 Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 44 MOL P. 78. Fasc. 28. No. 8. Csepregi különösen a vizesgyáni oláhokra panaszkodott, akik csoportosan (10-20 egybegyülve) hatalmaskodnak, "azt szabadon vágják, hordgyák, s ottan magok marháiknak Téli aklokat csinálnak", ráadásul a vessző sem nőhet, mert fonnak belőle. A jágernak a birtokostól kapott jogokra hivatkoztak, amiről az udvarbíró nem tudott. A Vizesgyán felé eső erdő használati joga vitatott volt. 45 Uo. 1790-ben Körösszegapáti, Szakái és Derecske lakói voltak a vevők, akik 28 rénes forintot fizettek a sertések párjáért. 1792-ben viszont a debreceni kupecek vettek meg százat az eladásra kínált 140 sertésből. 1790-ben 100 ártányt és 20 magló kocát vett meg a szakáli kupec. 1793-ban állatjárvány volt, a sertéseknek ekkor orvosságot adattak. Az elhullott állatok bőrét feldolgoztatták, Csepegi 13 bocskort készíttetett egy Debreczeni András nevű, mezővárosi tímármesterrel. A döglött állatok bőrének egy részét a bőrszedö zsidó vette meg. SÓBA Levoőa. 66. d. Fasc. 644. (1793) 46 Uo. P. 71. Fasc. 6. No. 46. Csanády György főszolgabíró Álmosdról írt a lehetőségről Kubovicsnak Margittára. Az udvarbíró két napon belül tudósította Ferdényit. 97 A kérelmező kedvezményeket szeretne. Az udvarbírót arra utasítják, hogy azokat biztosítsa, "és tovább való menetelre okot ne adgyon." 98 SÓBA Levoőa. 30. d. Fasc. 15. No. 22. Hat fürdőkabin, speiz, konyha szerepelt a tervrajzon. 99 MOL P. 78. Fasc. 28. No. 3. A vármegye egy deputációt küldött ki a helyszínre, amely "a Gróf Csáky familia által ki nézett hellyre" nem javasolta az építést. Csáky Emanuel a régi malmot "az Anya Körösből egészen ki hányatta, úgy hogy már az iránt senkinek panasza nem lehet.” Az új malmot már Csáky László építtette, ö írt kérvényt ezzel kapcsolatban Beöthy László viceispánnak. 1808-ban egy inventárium szerint a malom már működött. Uo. No. 5. 100 SÓBA Levoőa 65. d. Fasc. 641. ________________
