A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX.

5

Debrecen mezőváros igazgatása és

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSA

(1361-1599)

Balogh István

I.

K

özel egy negyedszázaddal ezelőtt (1979-ben) indult meg Debrecen feudáliskori történetének legfontosabb, - 1547-től csekély hiányokkal megmaradt forrása, a bíróból, az esküdtekből és szenátusból álló testület a magisztrátus működését tükröző írásos feljegyzések kiadása. Ez évben huszonharmadik füzeként az 1599-ik év kerül sajtó alá. A közlés módja hamarosan kialakult, az első három évben regeszták formájában a feljegyzések bizonyos válogatás után kerültek közlésre, 1550-től kezdve teljes szövegben, magyar fordításban.

Kezdetben a füzetek a tisztújítás Szent György napi (ápr. 24.) rendjéhez igazodva, egy-egy bíró tisztségviselésének időtartamát vette figyelembe és a feljegyzések terjedelmét tekintve, két vagy három lustrumot is tartalmazhat. 1587 után - a terjedelem miatt - már csak legfeljebb két év került egy füzetbe. Ez év után a tisztújításra mindig újévben került sor, tehát még a füzetek az adott naptári év feljegyzéseit tartalmazzák.

Amint utaltunk fentebb rá, a jegyzőkönyvek sorozata nem hiánytalan. A megmaradtak be vannak kötve, a kötések stílusából ítélve, az már a XVII. században megtörténhetett. A megmaradt első kötetben az 1547-1557. évi magisztrátusi jegyzőkönyvek vannak egybekötve. A második 1564. április 24-el kezdődik és 1567. április 22-vel végződik. Kétévi hiány után, 1570 Szent György napjával Torkos János jegyzőségével, Duskás Ferenc főbíróságával 1576-ig új kötet indult, elején a „főbíró, valamint más esküdt polgárok választása előtt felolvasandó beszéddel”. Ez egy sérült kötet, az 1576. április, 18-án történt bejegyzés után (665. lapon) következő beírás szerint „az Úr 1705. évében, október 22-én a német armada ezen által menvén, ezen protocolont is elszaggatta valaki, az váras elfutása alkalmatosságával többekkel együtt”. 1586-tól az évek sorozata már megszakítatlan 1599-ig a megmaradt három kötetben.1 1

1 A jegyzőkönyvben feljegyzett esemény a Rákóczi szabadságharc alatt a város első „elfutása” idején történt. Az Erdély megsegítésére küldött császári hadsereg elöl a fejedelem parancsára a város népének el