A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Papp Klára: A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVII. században
58 terméseredményeit, a szolgáltatások teljesítését, de az árendák megfizetését is rendszeresen igazoltatta a bírókkal és esküdtekkel. Csepregi udvarbírót a Ferdényivel folytatott levelezése egy gondos, előrelátó embernek mutatta. Az uradalom alkalmazottainak kiválasztásánál például igen körültekintően járt el. 1790. november 6-án arról tudósította Ferdényit, hogy Kiss Pált fogadta fel az uraság katonájának: „Igaz, hív és józannak ismértem lenni, azon kívül íráshoz is jól ért, ami nagyobb itten néki semmiféle Nemzetsége nincsen, mert az Annyával, N[eme]s. V[árme]gye. Bábájával csak tavaly ...jött ide lakni.”61 Az udvarbíró 1790 júliusában felháborodott hangú levéllel kereste meg a teljhatalmú megbízottat, hogy a Váradról visszatérő serfőzőtői olyan hírt kapott, mintha az ellene terjesztett „sok, ámbátor hamis” vádak miatt a menesztését fontolgatnák. Azt kérte, írja meg Ferdényi, mihez tartsa magát, az „ide való fogas nép” ugyanis minden hónapban várná, hogy olyan kerüljön a helyére, „aki velek egy pajtásságba lenne s az eő Hasznokra egyedül hajlanék”.62 Az udvarbíró megmaradhatott tisztségében, de 1794-ben éppen ő lett a tisztikarból az a személy, aki ellen - a gróf, Csáky Emanuel kezdeményezésére - inquisitio63 kezdődött. A tanúvallomások megoszlanak abban a kérdésben, vajon követett-e el Csepregi visszaéléseket az uraság sérelmére, vagy nem. Néhány megállapítás sejtetni engedi, hogy ez, ha nem is rendszeresen, de esetenként előfordulhatott. Bár a tanúk szerint 1789 és 1793 között jó termésű évek voltak, s az udvarbíró minden majorsági földet bevettetett, a búzát azért nem tudta jó áron eladni, mert a régiség miatt „alólról a nedvesség fel verte”. A gabona tárolása miatt következett be tehát a veszteség, eladni viszont „Ferdényi nem engedte”. Ugyanakkor az is kiderült a vallomásokból: valóban előfordult, hogy volt „aki neki szántott, de (azt) nem erőszakra, hanem a maga jó akarattyából tette.” Amikor fát vásárolt az udvarbíró, azt a bihari házához szállították.64 A Csákyak számára azért volt fontos, bizalmi jellegű a berekböszörményi udvarbírói tisztség, mert a szalárdi és margittai uradalmakhoz képest gazdaságilag egyre nagyobb szerepet szántak ennek a területnek. A família általános rendelkezésein kívül az inspector az udvarbírókat - különösen a Ferdényit követő Giday Mihály - évente többször is ellátta az allodiumok működtetésével kapcsolatos utasításokkal.65 Az első birtokösszeírás (1786) utáni öt évben az úrbéres szolgáltatásokkal terhelhető jobbágytelkek száma 63 2/8-al nőtt. Az 1786. évi és az 1791. évi uradalmi összeírások alapján a telekállomány mellett az úrbéres telekkel rendelkezők száma is Papp Klára: A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVII. században volt panasz ellene, amikor pedig Csepregi került a helyére, hiánytalanul elszámolt, ezért méltányosnak tartaná a segítséget. MOL P. 78. Fasc. 28. No. 8. A választ nem ismerjük. 1791 márciusában azonban már arról értesítette Csepregi Ferdényi megbízottat, hogy a megholt Antalfi úr vagyonát elkótyavetyélték, de az a lábas jószágokon kívül csak 77 Rft. és 33 krajcár értékű lett. Uo. 61 MOL P. 78. Fasc. 28. No. 8. 1789 novemberétől Vad Gergely helyett P. Nagy Mihály lett a berekböszörményi főbíró, róla azt jelentette Csepregi: "nem alább való, mint Vad Gergely, Jó, becsületes ember". 62 Uo. A levélben 40 köböl eladásra szánt búza Váradolasziba küldéséről is tudósította Ferdényit. w MOL P. 78. Fasc. 28. No. 23. és P. 71. Fasc. 158. No. 63. valamint SÓBA Levoéa 66. d. Fasc. 644. 64 HHSA Fasc. 83. No. 7. másolati példány a vallomások egy részével. 1797 augusztusában Szacsvay Ádám viceszolgabíró utasítására becsülték fel Csepregi Bihar mezővárosban lévő házát, a benne lévő asztalos munkákkal és az udvarán található építményekkel együtt, 557 Rft-ra. A Máté Ferenc főbíró és tanácsa által elkészített becsű minden bizonnyal a volt udvarbíró tartozásainak kielégítésére szolgált. 65 Uo. 64. d. Fasc. 615.
