A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Papp Klára: A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVII. században
55 A Haller, majd Kornis grófok zálogbirtokossága idején - Berekböszörmény árendás jellege miatt is - a gazdálkodás súlypontja a Csáky birtokok Váradtól keletre eső birtokrészeire esett. Ennek egyik jele, hogy az erdélyi családok század közepi zálogbirtokossága idején figyelhető meg a szőlőterület számottevő gyarapodása. 1759-től, amikor a vármegyei urbárium lehetővé tette a robotnapok növelését, Haller György élt ezzel a lehetőséggel. A robot jelentős részét irtásokra fordították. Ennek eredményeként 1766-ban a margittai Nagy hegyen és a Mondra hegyen 540 vonás forintra becsülték az új szőlőket, s 58 forintra a „palántát”.431767 májusától, Kornis Mihály zálogbirtokosságának kezdetétől a szőlőtelepítésre alkalmas irtások létesítése tovább folytatódott. 1784-ben egy újabb becsű alkalmával már kb. 5500 rénes forintra értékelték az összes irtást, ennek azonban jelentős része már nem szőlőföld volt, hanem szántó (Körösszeg, Berekböszörmény, Siter) vagy kaszáló (Margittá). Berekböszörményben a Göngör nevű szőlőskertben felerészben maguknak dolgoztak a jobbágyok, felerészben az udvarbíró utasítására az uraságnak. Margittán a Kálvária hegyen lévő új szőlőt 252 rénes forintra értékelték, ugyanakkor a hegyen lévő régi szőlőben 200 forintnyi kárt állapítottak meg. Szarkón egy 1700 forintra értékelt örök szőlője volt a grófnak, de azt foglalás útján tovább bővítette.44 Kornis zálogbirtokosságának 16 éve alatt az uradalmakban hat kocsma, Szalárdon pálinkafőző-ház, Szarkón vendégfogadó, Margittán a Kálvária hegyen egy új borház, a Rózsa oldalon szüretelő-ház és a Pusztai nevű fogadóház épült fel.43 A Csáky birtokon 1763-ban a majorság termése 246 cseber és 15 icce volt, a dézsmaként beadott 101 cseber és 20 iccével szemben46, ami azt jelenti, hogy a dézsmabor a majorsági szőlők borának csak 41 %-át adta, az egész bormennyiségnek pedig alig egyharmadát (29,1 %-át) tette ki. A majorsági szőlők termésének növekedéséhez minden bizonnyal jól hozzájárulhatott az is, hogy az 1759. évi vármegyei urbárium által megengedett robotnövekedés megváltási összegét a zálogbirtokos Kornis gróf a szőlőkben a bérmunka megfizetésére fordíthatta. A zálogbirtoklás évei alatt Haller és Kornis grófok kezdeményezései hozzájárultak a majorságok bővüléséhez, a földesúri gazdálkodás erősödéséhez. A bihari Csáky birtokot éppen a jövedelmezőség kedvező kilátásai miatt kívánta az erdélyi rokonságtól a felvidéki ág ismét magához váltani, hogy a család közös birtoka az irányítás jelentős átszervezése, a jobbágytelkek és tartozékok mérnöki felmérése és a birtokgazdálkodás átalakítása után biztos és újratermelődő haszonhoz juttassa őket. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 4-' MOL P. 71. Fasc. 4. No. 50. A Takács János margittai főbíró vezetésével végrehajtott becsű "a szerzett és építtetett" szőlőkre egyaránt kiterjedt. A robot nagysága ekkor emelkedett kétszeresére, azaz 14 napra, amely az ország más vidékein korántsem számított volna magasnak. 44 Uo. Tisztjei ugyanis a bor tiltott eladásáért szőlőföldeket foglaltak el: egy Kiss Mihály nevű embertől 50 vonás forint, egy Nyolika nevűtől pedig 80 vonás forint értékben. 45 Uo. Berekböszörményben 90 napot irtottak, Kajcsa Mihály udvarbírósága idején, Körösszegen 130 napot. Siterben 160 ember művének mondták az irtásokat, mintegy tíz helyszínen, s 2934 forintra becsülték azokat. Az urasági földek száma nem megállapítható. Siterben Illyés István számtartó a kismaijaiaknak adta el az erdőt, ahol az irtás történt, s ahol 55 napszámos dolgozott. A siteriek maguknak a Szent Mihály nevű hegyen irtottak, s azt telepítették be palántákkal. 46 A Károlyiak kéci birtokán egy 1768-ból fennmaradt elszámolás szerint a majorsági és dézsmabor százalékos aránya 68:28 volt, vagyis az uruság saját bora háromszorosa volt az azcvi dézsmabornak.
