A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Papp Klára: A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVII. században
A birtok kiegészítésének további lehetőségei az 1780-as évekre érlelődtek meg. Egy 1774 októberében tartott családülésen már szóba került a margittai birtok visszaváltása, „mivel az a pénz kamatainak kétszeresét jövedelmezi”.47 A birtokok tényleges visszavételét48 a Csákyak teljhatalmú megbízottja, Ferdényi János biharmegyei jegyző és táblabíró irányította.49 Az 1782-ben elhunyt Kornis gróf özvegyének, Pálffy Karolinának a 200.000 ft zálogösszegen túl - a zálog ideje alatt végrehajtott értéknövelő változtatások-beruházások miatt - még 40.626 ft és 58 1/2 krajcárt kellett adni.50 A pénzösszeg kifizetésére és az uradalmak végső átadására 1785. január 6-án, Váradon került sor, de a fiúág tagjai már 1784-től, a tárgyalások megkezdésétől minden részletre kiterjedően gondoskodtak a birtokigazgatás és kormányzat megszervezéséről. Saját birtokigazgatási tapasztalataikon kívül maradéktalanul folytathatták azokat a kezdeményezéseket,- elsősorban a tisztikar kiépítése, a betelepítések, és a földesúri majorságok működtetése terén -, amelyeket a rokon családok már korábban elkezdtek. Jó választásnak bizonyult Ferdényi János megbízása is, hiszen az 1758-ban nemességet szerzett birtokos család51 egyik tagja, Ferdényi Gábor már a század közepén is nagy segítségére volt a Csákyaknak a bihari javak irányításában.52 * * * * Az 1785-86. évből fennmaradt elszámolások szerint négy provisorátus élére neveztek ki udvarbírót: Margittá, Szalárd, Berekböszörmény és Inánd székhelyekkel. 1787-ben a teljhatalmú megbízotton kívül Ujváry János személyében fiscalisa, Kubovics János személyében pedig pénztárnoka is volt a bitokoknak. A kasznár (1792-ben pl. Ujfalusi Imre) és a kulcsár (Kereki Józseí) mellett a birtok átvételét követően azonnal feltűntek a mérnökök is. 1795-ben a plenipotentiárius Ferdényi 56 __________Papp Klára: A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVII. században 47 MOL P. 74. Családülések. 1774. okt. 24/2. idézi Kállay I.: i. m. 37-38. Úgy tudja, hogy a visszavétel meg is történt, ennek azonban ellene mondanak a 80-as években készült birtokfelmérések és becsük. MOL P. 71. Fasc. 4. No. 50. és 55. A család 1776. június 26-án 17.500 Rft kifizetése után visszavette Sembery Istvántól az 1757-ben elzálogosított Inánd falut és Kistelek praediumot. 48 HHSA Fasc. 85. No. 17-19. A váradi káptalan előtt kelt egyezség szerint öreg Csáky János, mint a família direktora kötelezte magát, hogy a királyi tábla előtt Sembery ellen indított pert berekeszti, a zálogbirtokos viszont a lehetséges visszaélések elkerülése miatt az összes levelet és egyéb dokumentumot köteles volt beszolgáltatni. A birtok fele jövedelmét és terméseit egyaránt "saját hasznára fordíthatta". 49 Csömör János: Körösnagyharsány krónikája. Békéscsaba. 1980. 37. A szerző Harsány lelkésze volt, s 1873-ban írta munkáját. Ferdényi funkcióit az 1773. évi megyegyüléssel kapcsolatban említi. 50 MOL P. 71. Fasc. 4. No. 12. 51 HBML IV. A. 1/a. 15. k. A Ferdényiek közül Ferenc, Gábor, Ignác, József és János nyerték el a nemességet. 32 Ferdényi Gábor már 1742-ben a siteri uradalom megbízottja volt. MOL P. 72. Fasc. 330. No. 9-10. 1755-től lett a birtok praefectusa. Uo. P. 71. Fasc. 132. No. 3. A birtok visszaszerzésében vállalt feladatoknak Ferdényi János is megkérte az árát. Mivel neki magának Telegd és Kabaláspatak szőlőhegyén volt szőlője, 1788 februárjában az adorjáni uradalomhoz tartozó Borzik nevű "oláh falut" szerette volna megszerezni, azzal mintegy "a plenipotentiáriusi honoráriumát egészítené ki" - írta a Csáky Jánoshoz küldött levelében. Az indokláshoz tartozott még, hogy a falu az uradalom szélén van, egy Balogh nevű compossessor családdal közösen birtokolják a települést, ahonnan "ezen Helybeli robotáktul egy Grajcár Jövedelme nem jön az uraságnak ...szóval eő nálok nélkül a Szalárdi és Siteri oeconomia végbe megyen." Utalás a két helység határán lévő allodiumokra. HHSA Fasc. 81. No. 93. A 11. József korabeli első magyarországi népszámlálás szerint Kabaláspatak falu volt Ferdényi János birtoka. Dányi Dezső-Dúvid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás. Bp. 1960. 30-31.
