A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A debreceni felsőoktatás történetének levéltári forrásai
383 lósult. Debrecenben már 1868-tól létezett mezőgazdasági főiskola Gazdasági Akadémia néven. Keszthelyen és Magyaróváron már működtek gazdasági tanintézetek, amikor 1866-ban a debreceni gazdasági akadémia alapjait megvetették. A debreceni tanács már 1856. decemberében elhatározta egy gazdasági tanintézet felállítását. Az első tervek egy gazdászati és erdészeti intézet, s ennek keretein belül egy földműves iskola felállításáról szóltak. Az építésre a végleges szerződést 1865. október 14-én írták alá. 1866.július 5-én adta ki a város az intézet alapítólevelét .A tanintézet számára az akkori Ferenc tér ( ma Bem tér) keleti oldalán lévő” lovagdát” jelölték ki, s ehhez járult még Pallagon 400 kh föld gyakorlati oktatás céljaira. A tanintézet egyfelől a felsőfokú oktatást, másfelől az alapfokú földműves iskolát egyesítette magában. A földműves iskola 1867. júliusban, a mezőgazdasági felső iskola pedig 1868. októberben nyílt meg. Ez utóbbit „Országos Gazdasági Felsőbb Tanintézetnek, majd M. Kir. Gazdasági Felsőbb Tanintézetnek nevezték. Megalakulásától kezdve nyolc évig két évfolyamú iskolaként működött. A beiratkozás feltétele volt a középiskolai érettségi és egy év gazdasági gyakorlat. 1876-ban M. Kir. Gazdasági Tanintézet lett a neve, ezzel egyidejűleg a tanulmányi időt három évre emelték. Ugyanakkor a színvonal csökkenését eredményezte, hogy a hallgatóknak a jelentkezéshez elegendő volt hat középiskolai évfolyam elvégzését igazolni. A debreceni intézetnél sajátos állapotot teremtett az a körülmény, hogy lényegében két oktatási intézmény működött szervezetileg összefogott igazgatás alatt, egy gazdaság adottságainak kihasználásával mindaddig, míg 1899-ben a kormány a földműves iskolát át nem helyezte Karcagra. Első évben minden hallgató rendszeres gyakorlati munkát végzett a pallagi gazdaságban, a második és harmadik évben a tanintézet városi központjában elméleti tárgyakat hallgattak. így azonban nagyon elszakadtak a gyakorlati élettől. 1901-ben az intézet véglegesen kiköltözött Pallagra, ettől kezdve itt történt az elméleti és a gyakorlati oktatás. Pallagon laktak a tanárok és a hallgatók is. 1906-ban ismét főiskolai rangot kapott a tanintézet, s a magyaróvári akadémia szervezeti és oktatási szintjére emelkedett.8Az intézet neve Debreceni M. Kir. Gazdasági Akadémia lett. Az oktatás három évfolyamos, a beiratkozás feltétele a középiskolai érettségi. 1914-től a tanítás akadozott illetve szünetelt a háború miatt, majd csak 1920 őszén indult meg újra. Ezt követően felfutás következett be az intézet életében, mivel a kassai és a kolozsvári gazdasági akadémiák az elcsatolt területeken maradtak. 1934-ben megalakult a „József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem”, s az itt szervezett agrárfelsőoktatás háttérbe szorította a gazdasági akadémiákat. Az 1942. évi XVI. te próbálta rendezni az akadémiák helyzetét azzal, hogy a képzés idejét négy évre emelte. A megvalósítás lépcsőzetesen indult meg, az 1942/43. tanévtől csak a magyaróvári és az időközben visszacsatolt kolozsvári akadémiákat szervezték át négyévfolyamú főiskolává. A debreceni akadémia az említett törvény rendelkezéseinek megfelelően csak 1945-ben9 szerveződött át négyévfolyamú tanintézetté Magyar Mezőgazdasági Főiskola elnevezés alatt. 1945-ben ugyanakkor sor került a Magyar Agrártudományi Egyetem felállítására is. Az egyetem a következő * Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX *А földművelésügyi m.kir. miniszter I906.évi 72.445 számú körrendeleté,a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémia, a keszthelyi, debreceni, kassai és kolozsvári m. kir. gazdasági tanintézetek igazgatóságaihoz in. Magyarországi Rendeletek Tára. 1906 4 33. 046/1945 FM. rendelet a debreceni gazdasági akadémiának mezőgazdasági főiskolává történő átszervezéséről in. Magyar Közlöny 16. szám 1945. április 22.
