A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A debreceni felsőoktatás történetének levéltári forrásai
384 négy karral alakult meg: mezőgazdaságtudományi, állatorvostudományi, erdőgazdaságtudományi, kert- és szőlőgazdálkodástudományi karok A mezőgazdaságtudományi kar további négy szakosztályra bomlott: budapesti, mosonmagyaróvári, keszthelyi és debreceni. A debreceni osztálya 1949-márciusig működött, amikor is sor került a vidéki osztályok összevonására budapesti központtal. 10 111949. márciustól - 1950. szeptemberéig továbbképző tanfolyamokat tartottak az intézetben. 1950. októberben állattenyésztési és növénytermesztési tagozatú mező- gazdasági technikumot telepítettek Pallagra. Amikor a mezőgazdaság fejlesztése ismét hangsúlyos szerepet kapott a kormány hosszabbtávú gazdasági elképzeléseiben, 1953-ban' a kormányzat Mezőgazdasági Akadémia néven Debrecenben, a Böszörményi úton új mezőgazdasági tanintézetet hozott létre, ahol három év alatt felsőfokú, általános szakképzettséggel rendelkező mezőgazdászokat képeztek. A hallgatók gimnáziumi érettségi, mezőgazdasági vagy közgazdasági technikumi végzettséggel jelentkezhettek, illetve elegendő volt az is, ha valaki a termelésben dolgozott és legalább kétéves termelési gyakorlattal rendelkezett. Az 1957. évi 35. törvényerejű rendelet 12a debreceni akadémiát szervezete és elnevezése meghagyása mellett egyetemi jellegű, önálló mezőgazdasági felsőoktatási intézménnyé minősítette át. A tanulmányi idő 4 évre nőtt, és mezőgazdasági mérnöki képesítést adott. Az 1962. évi 22. törvényerejű rendelet13 14 15 a nevét Debreceni Mezőgazdasági Akadémiáról Debreceni Agrártudományi Főiskolára változtatta. A hallgatók 4 év alatt agrár- mérnöki képesítést szerezhettek. 1967-ben a képzés idejét nappali tagozaton öt évre emelték.13.1970-ben a Debreceni Agrártudományi Főiskola és a szarvasi Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum összevonásával egyetemet szerveztek13. Ennek neve: Debreceni Agrártudományi Egyetem. 1972-től hozzátartozott a hódmezővásárhelyi főiskola állattenyésztési kara is. Később a Karcagon, Nyíregyházán és Pallagon működő mezőgazdasági jellegű kutatási intézeteket csatolták az egyetemhez. A városban a műszaki felsőfokú képzés története 1965-re nyúlik vissza. Ekkor hozták létre a Felsőfokú Építőgépészed Technikumot, amely 3 éves tanulmányi idővel szaktechnikusokat képzett. 1966-ban készült el a technikum Otemető utcai épülete. 1972-ben alapították az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát budapesti székhellyel, amelynek gépészeti kara és építőipari karának egyes tanszékei Debrecenben működtek. A főiskolán a hallgatók a három éves képzés során üzemmérnöki képesítést szerezhettek. A helyi zenei felsőoktatásban is jelentős lépés történt 1966-ban. A korábbi zeneiskolai tanárképző a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének debreceni tagozatává vált. A tanulmányi idő három év maradt. Ezt megelőzően a zenei felsőoktatás a Debreceni Zenedére Tóth Ágnes: A debreceni felsőoktatás történetének levéltári forrásai 10 55. 555/ 1949 FM számú rendelet a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara négy osztályának összevonásáról in. Magyar közlöny 62. szám 1949. március 20. 11 1953. évi 9. tvr A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről in. Magyar Közlöny 27. szám 1953. július 3. 12 1957.évi 35. tvr A mezőgazdasági felsőoktatás egyes kérdéseinek újabb szabályozásáról in. Magyar Közlöny 71. szám 1957. június 25. 11 I962.évi 22. tvr A felsőoktatási intézményekről in. Magyar közlöny 70. szám 1962. szeptember 16. 14 12/ 1967 (V. 16) számú rendelet az agrár- (kertész) mérnök képzés időtartamáról in. Magyar Közlöny 31. szám 15 1970.évi 20.tvr A debreceni Agrártudományi Egyetem létesítéséről in. Magyar Közlöny 67. szám
