A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A debreceni felsőoktatás történetének levéltári forrásai
382 1925-ben Tanárképző Intézetet szerveztek1, aminek az volt a feladata, hogy segítse a tanári pályára készülő hallgatóságnak a választott élethivatására történő magas színvonalú elméleti és gyakorlati felkészülését. Az egyetem fennállásának hetedik évében felvette Tisza István nevét és 1945-ig Tisza István Tudományegyetem néven működött. Közben sürgetővé vált a kollégium épületében működő karok elhelyezése is. A központi épület alapkövet 1927. júniusában rakták le, de a gazdasági helyzet miatt az átadására csak 1932-ben került sor. A hallgatóság anyagi támogatása érdekében az egyetemi tanács 1921-ben Diákjóléti Bizottságot szervezett, amelynek az volt a feladata, hogy az összes jóléti intézményt, egyetemi és magánösztöndíjat nyilvántartsa és arról a hallgatókat tájékoztassa. Számon tartotta az in- ternátusi helyeket és városi lakásokat. A Diákjóléti Bizottság mellett a diákok rendkívüli segélyezésére Bursa Académia működött. A második világháború után 1944. decemberétől indult meg újra az egyetemi oktatás. 1945-től az egyetem a Debreceni Tudományegyetem nevet viselte. Még egy 1947-ben“ kiadott miniszteri leirat értelmében is a tudományegyetemek székhelyük szerint nevezendők el. Hallgatói kezdeményezésre 1952-ben felveszi az egyetem Kossuth Lajos nevét1 2 3, és ezt a nevet viselte 48 éven keresztül. Több változás is történt a város felsőoktatási szerkezetében 1945 után. 1949-ben az állam szüneteltette, majd megszüntette a jogászképzést4, de ebben az évben sor került az önálló természettudományi kar megalapítására. A 260/1949. (I. 12) Korm. rendelet kimondja, hogy a debreceni tudományegyetemen külön bölcsészettudományi és természettudományi kart kell szervezni. Ennek értelmében az eddig a bölcsészkar keretében működő állattani, növénytani, ásványtani, földtani, szerves kémiai, elméleti fizikai, matematikai tanszékek átkerültek az új karhoz, illetve mellette új tanszékek szervezésére is sor került. A természettudományi karhoz csatolták még a Meteorológiai Intézetet, Csillagvizsgáló Intézetet, Botanikus Kertet, Embertani Intézetet, és ezek együtt alkották 1946. május 16-tól a Debreceni Tudományegyetem Természettudományi Karát. Az új kar a központi épületből kiköltöző hittudományi fakultás helyiségeit kapta meg. Az 1949. május 8-án kelt 218.733 számú Vallás-és Közoktatás- ügyi miniszteri leirat tekinthető a kar alapító okiratának.5 1950-ben a hittudományi fakultás megszűnt és Teológiai Akadémia néven a Református Kollégium keretei között folytatta tevékenységét.6 1950 végén a Klinika és az orvosképzés felügyelete átkerült az egészségügyi miniszter fennhatósága alá. Az orvosi kar 1951. február 1-től Debreceni Orvostudományi Egyetem néven7 önálTóth Ágnes: A debreceni felsőoktatás történetének levéltári forrásai 1 1924. évi XXVII. te A középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről Kihirdették: 1924.december 31- én. In. Magyar Törvénytár 1924. 496.p 2HBML XXVI. 1/b 12. d l929/1946-47.etsz - a Vallás és Közoktatásügyi miniszter 61. 771/1947. leirata ,1947. április 17. 1 1952. évi 16. tvr. A Kossuth Lajos Tudományegyetemről 4HBML XXVI. l/b 23. d 3790/1948-49. etsz -a Vallás és Közoktatásügyi miniszter 1530/1949. leirata, a Jogakadémiák megszüntetésének és a debreceni Jog- és Közigazgatástudományi kar szüneteltetésének szabályozása tárgyában 5 HBML. XXVI. l/b 22. d 2596/1948-49. etsz 6 Az 1950. évi 23. tvr. (1950. június 30) rendelkezett az egyetemi hittudományi karoknak az egyház részére történő átadásáról az 1949/50 tanév végétől, az egyház és állam különválasztására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. 7 27/1951. (1. 28) M.T. Az orvostudományi egyetemek szervezetének és működésének átmeneti szabályo- zása tárgyában
