A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A debreceni felsőoktatás történetének levéltári forrásai
381 Az 1912. évi XXXVI. törvény két egyetem felállítását mondta ki, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel. A törvény értelmében a leendő debreceni egyetem karai a következőek: református hittudományi, jog-és államtudományi, orvostudományi, bölcsészet-nyelv-és-történettudományi, mennyiség-és természet- tudományi karok. A debreceni egyetem esetében az érdekelt felek, a Vallás és Közoktatási Minisztérium, Debrecen város, a Tiszántúli Református Egyházkerület, a debreceni Református Kollégium és Egyház a következőkkel járultak hozzá annak megvalósításához: A város adta az építéshez szükséges területet a Nagyerdőn, vállalta 5 millió korona fizetését az építkezés céljaira ill. egy egyetemmel kapcsolatos közkórház felépítését. A Tiszántúli Református Egyházkerület ill. a Református Kollégium mindaddig, míg az egyetemen református hittudományi kar működik, hozzájárul annak fenntartási költségeihez. Helyet ad a hittudományi, jogi és bölcsészeti karoknak, illetve az orvosi kar dékáni hivatalának a kollégium épületében addig, míg el nem készül az egyetem új épülete és a klinikatelep. Ez idő alatt ezek dologi kiadásait is fedezi. Biztosítja az egyetem részére a nagyértékű kollégiumi könyvtár és gyűjtemények használatát. Az állam vállalta az egyetem személyi és egyéb dologi kiadásait. Az építkezés és berendezés költségei is az államot terhelték. A törvény értelmében az első tíz évben az egyetem fenntartására az állami költségvetés évi kétmillió korona összeget biztosított. 1914-ben három karral megnyílt a Debreceni Magyar Kir. Tudományegyetem, egyelőre a Kollégium épületében. A hittudományi, jog-és államtudományi, bölcsészet- nyelv és történettudományi fakultások megnyitásával egyidejűleg a kollégium akadémiai tanszakai megszűntek. Az orvosi kar részére új klinikatelepet kellett építeni. Addig is a város átadta a DMKE Internátusát, a Bábaképezde épületét, a Bem téri kórházat és az Auguszta szanatórium egy részét. Az orvosi kar 1921. novemberétől kezdte meg működését, de a klinikatelep csak 1926-ra készült el teljesen. A terveket Korb Flóris készítette. 1923-ban adták át a belgyógyászati, sebészeti és röntgenintézetet, főző-és mosókonyhát, gépházat. 1924-ben készült el a gyermek- klinika és bonctani intézet. 1925-ben adták át a szemészeti, bőr-és bujakórtani klinikákat. Utolsóként az elmegyógyászati és nőgyógyászati klinikák készültek el. A telep pavilonjait földalatti, széles alagutak kötötték össze. A klinikatelepet 1926. október 17-én vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó avatta fel, ekkor leplezték le Tisza István szobrát is. Ugyanakkor a törvény e karok mellett a Mennyiség és Természettudományi kar létesítését is kimondta. Kezdettől fogva történtek erre lépések, de majd csak 1928-ban állítottak fel egy matematikai tanszéket, a következő évben pedig további 3 természettudományi tanszéket szerveztek a bölcsészettudományi karon belül. Ezzel párhuzamosan felmerült egy mezőgazdasági fakultás alapításának a gondolata is. Ez kézenfekvőnek tűnt annál is inkább, mivel Debrecenben ekkor már működött egy mezőgazdasági akadémia, amit könnyűszerrel át lehetett volna szervezni. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX
