A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A debreceni felsőoktatás történetének levéltári forrásai
380 maguk is látogattak külföldi akadémiákat, kapcsolatot tartottak a nyugat akkori szellemi központjaival /Hollandia, Svájc, Németország/, s a kor tudományos színvonalát tekintve magas műveltséggel rendelkeztek. A kollégiumban két tagozaton folyt az oktatás. Az alsón az elemi és középiskolai ismereteket szerezhették meg a diákok, a felsőn pedig akadémiai jellegű képzést kaptak. Az alsó tagozaton a tanítást a praeceptorok, azaz felnőtt vagy végzős diákok végezték, felsőben pedig a professzorok foglalkoztak a tanulók tudományos képzésével. A kollégiumban Domokos Lajos főbíró kezdeményezésére már 1798-ban felállítják az első bölcseleti, majd két év múlva az első jogi tanszéket. A kollégiumi diákok bölcseleti, teológiai és jogi tanulmányokat folytathattak. Jóllehet már 1800-ban felállították az első jogi tanszéket, de a jogakadémia szervezésére az első kísérlet csak 1852-ben történt. Az egyházkerület igazgatása alatt álló jogakadémia 1853-ban négy tanszékkel alakult meg, ahol a képzés ideje két éves volt. 1853/54. tanévtől a kultuszminiszter megadta a nyilvánosság jogát a Kollégium jogakadémiájának. 1856-1860 között szünetelt a működése, majd 1861- ben nyílt meg újra két tanárral és négyszemeszteres tanulmányi idővel. Ebben az időben az állami jogakadémiákon a képzés ideje már három évre emelkedett. A debreceni jogakadémián végzett joghallgatók ezért csak külön államvizsga letétele után tehettek ügyvédi vizsgát. A hallgatók létszáma emiatt erősen visszaesett. 1864/65. tanévtől a képzés idejét itt is három évre emelték és mindazon tárgyakat tanították, mint az állami jogakadémiákon. Az akadémiának külön igazgatója, önálló tanári testületé ekkor még nem volt. A meglévő négy jogi tanszék mellé újabb négyet állítottak fel és 1876-ban négyévfolyamúvá szervezték át. 1893. szeptemberében választották meg a jogakadémia első dékánját. 1910-ben kezdte meg működését a kilencedik jogi tanszék. Amikor 1914-ben megnyílt az egyetem jogi fakultása, az akadémia hét tanára pályázta meg az egyetem jogi tanszékeit és mind a hét kinevezést nyert. Bár orvosi fakultása nem volt Debrecennek, mégis olyan tudósok tevékenykedtek itt, akik a természettudományok területén is jelentősét alkottak. Az 1870-es években felvetődött a kérdés, hogy egy önálló protestáns egyetem vagy állami egyetem létesüljön Debrecenben. Amikor a várva várt állami egyetemet Kolozsvárott nyitották meg és csökkent az esély arra, hogy az állam a közeljövőben, Debrecenben is felállítson egy egyetemet, ismét a protestáns egyetem gondolata került előtérbe. Az 1906-ban, Budapesten összeült egyházi zsinat egyelőre elvetette a protestáns egyetem eszméjét, és célul a bölcsészeti kar megteremtését, illetve a tanárképzés megszervezését jelölte ki. A Tiszántúli Egyházkerület Közgyűlése már korábban, 1892. májusában határozatot hozott egy 12 tanszékes bölcsészeti akadémia felállításáról, illetve döntöttek arról is, hogy a teológia és a jog önálló főiskolává, akadémiává szerveződjön át. A bölcsészeti fakultás 1898-ban jött létre. 1908-ig összesen 10 tanszéke alakult, de akkor még az ügyeit a Teológiai Akadémia Dékáni Hivatalával közösen intézte. A Református Kollégiumban 1908-ban nyílt meg az önálló Bölcsészeti Akadémia. Szervezeti szabályzatát az egyházkerület 65/1908. szám alatt hagyta jóvá, és meghatározta az akadémia tanulmányi rendjét is. 1912- ben az új egyetemek felállításáról szóló törvény alkotásának évében már 24 tanszék működött a debreceni Református Kollégium akadémiai tagozatán, ami jó alapot teremtett az egyetem kiépítéséhez. Tóth Ágnes: A debreceni felsőoktatás történetének levéltári forrásai
