A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Tóth Ágnes: A debreceni felsőoktatás történetének levéltári forrásai
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 379 A DEBRECENI FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI Tóth Ágnes N incs könnyű helyzetben az a kutató, aki valamelyik debreceni felsőoktatási intézmény történetét kívánja feldolgozni, megírni. Sokféle szakirodalom áll ugyan a rendelkezésükre, amelyek megkönnyítik a munkát, de ha valaki eredeti forrásokat szeretne felhasználni, nem mindig egyértelmű, hogy hol találja meg azokat. Ez a dolgozat azzal a céllal született, hogy a kutatható forrásokat számba vegye, és segítsen tájékozódni abban, hogy a kutatók a forrásokat hol lelhetik fel. A debreceni felsőoktatás levéltári forrásait részben a Hajdú- Bihar Megyei Levéltár, részben a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár és részben maguk az intézmények őrzik. A M. Kir. Tisza István Tudományegyetem iratait 1952-ben szállították be a Debreceni Állami Levéltárba. Az egyetem rektora 1957-ben tudományos és ügyviteli érdekekre hivatkozva visszakérte az egyetem teljes iratanyagát. Az átadás meg is történt azzal a kikötéssel, hogy az anyag szakszerű kezeléséről és tárolásáról az egyetem köteles gondoskodni. Miután az évek során ezt a feladatot nem sikerült megoldani, 1974-ben ismételten átadták az anyagot a megyei levéltárnak. Az egyetemi anyag egysége ennek ellenére nem jött létre, mivel a kari jegyzőkönyvek és az iratok jelentős részben mai napig az intézmények őrizetében maradtak. Tudomásom szerint jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy Debreceni Egyetem egy önálló egyetemi levéltárat állítana fel, s ezzel végre megvalósulhatna az a vágyálom, hogy az egységet képező egyetemi anyagok méltó körülmények közé kerülhessenek, és egy helyen legyenek elérhetőek a kutatók számára. A debreceni felsőoktatás fejlődésének vázlatos története Debrecen ténylegesen csak 1914-ben lett egyetemi székhellyé, de valójában már a XVII. század közepétől az egyetemi városokéhoz hasonló szerepet töltött be a hazai közoktatás történetében. A debreceni egyetem gyökerei a református főiskola révén a messzi múltba nyúlnak vissza. A főiskola alapítási éve 1550-re tehető, majd 1660- ban veszi fel a Kollégium nevet. A debreceni Református Kollégium nem bírt ugyan egyetemi ranggal, de mégis azt mondhatjuk, hogy annak szellemi vonzerejével rendelkezett. Ebben az időszakban Debrecen a Tiszántúl szellemi és tudományos életének centruma volt. Olyan nagy tudású professzorok oktattak a kollégiumban, akik
