A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Vékonyné Kovács Gabriella: Hajdúböszörményi olvasókörök története a két világháború között
369 egy személy többször is beszélhetett. A szavazás felállással történt, egyenlő szavazat esetén az elnök szava döntött. A közgyűlés akkor volt határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább 1/3-a megjelent. A tagok 2/3-os jelenlétére volt szükség alapszabály módosítás, más egyesületbe való beolvadás, valamint az egyesület feloszlása tárgyában összehívott közgyűlés határozatképességéhez. Amennyiben a tagok nem jelentek volna meg határozatképes számban 8-30 napon belül - ugyanazon tárgysorozat mellett - újabb közgyűlést kellett összehívni, amely már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes volt. A közgyűlés döntött az olvasókört érintő minden fontos kérdésben. Tárgyalta az elnök éves jelentését, megválasztotta a tisztikar, a választmány, a számlálóbizottság tagjait és póttagjait, egy éves időtartamra. Ezen kívül a közgyűlés tárgyalta a költségvetést és a zárszámadást, döntött a választmány hatáskörét meghaladó, fontos szerződésekben, különösen az egyesület vagyonát érintő jogügyletekben, és felülbírálta a választmány megfellebbezett határozatait. Megtárgyalta a tagok indítványait, módosította az alapszabályt, más egyesülettel való egyesülést, felszámolást és ez esetben a vagyon hovafordítása tárgyában határozatot hozott. A mezőgazdasági olvasókörök választmánya, a kör tisztviselőin kívül 12 rendes és 4 póttagból állt, akiket egy évre választottak. A választmány tagjai voltak: az elnök, a két alelnök, jegyző, pénztárnok, könyvtáros, körgazda és az ellenőr. Ezzel szemben az Iparos Olvasókörben a választmány elnökből, alelnökből, tisztikarból, 24 rendes és 8 póttagból állt. A választmány tagjai voltak: elnök, alelnök, titkár, ügyész, jegyző, pénztáros, ellenőr, háznagy, könyvtáros. A választmányi tag tisztsége megszűnt, ha a választmányi gyűlésekről háromszor igazolatlanul elmaradt. Ekkor helyére póttagot kellett behívni. Rendes választmányi gyűlést negyedévenként, a hónap első hetében tartottak. Rendkívüli gyűlést az elnök, vagy 6 tag írásban beadott kérésére bármikor tarthattak, illetve összehívhatták a gyűlést, halasztást nem tűrő fontos esetekben, amikor azt az olvasókör érdeke megkívánta. Az érvényes határozathozatalhoz a tagok 1/3-os jelenléte volt szükséges. A mezőgazdasági olvasókörök választmányának hatáskörébe tartozott: a tagok felvétele, kirekesztése, tagsági illeték behajtása és törlése, a kör vagyonának felügyelete, alkalmas helyiségről való gondoskodás, hírlapok és könyvek megrendelése, helyettes tisztviselők kinevezése és a közgyűlési határozatok foganatosítása. Az Iparos Olvasókör választmányának hatáskörét így fogalmazta meg: „Őrködik az iparos olvasókör anyagi, szellemi és erkölcsi érdekei felett, gondoskodik a pénz hasznos elhelyezéséről, a tisztviselők felett őrködik, azokat szükség esetén hivataluktól felfüggeszti, s helyökbe az évi közgyűlésig másokat alkalmaz. Ha valamely tag botrányosan, vagy erkölcstelenül viseli magát, azt az olvasókörből kizárja.”20 A választmányi gyűlésekről jegyzőkönyvet kellett felvenni, melyet az elnök által kijelölt, két jelenlévő tag hitelesített. Az olvasókörök vagyonuk kezelésének felülvizsgálatára 3 tagból álló számlálóbizottságot választottak, melynek tagjai egyidejűleg más tisztséget nem tölthettek be és a választmánynak sem lehettek tagjai. A számlálóbizottság tagjait az évi rendes közgyűlésen választották meg, egy évre. Bármikor megvizsgálhatták a pénzkezelést, az évi zárszámadást, évente egyszer, a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, naplókat kötelesek voltak megvizsgálni, és az eredményről a közgyűlésnek jelentést Hajdú-Bihar Megyei Levéltál' Évkönyve XXIX 20 HBML. IV.B. 921. 3. Alapszabályok
