A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Gazdag István: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulása és tevékenysége 1929-ig

355 mezőgazdasági bizottságokat. Ez utóbbiak és a törvényhatósági jogú városok /Debrecen/ mezőgazdasági bizottságai küldhették el delegátusaikat a kerületi mező- gazdasági kamarákba választott rendes tagként. A választott rendes tagok mellett voltak hivatalból rendes tagjai is a kamaráknak. Kamaránk esetében hivatalból tag­jai voltak a kamarának az illetékességébe tartozó hat vármegye alispánjai, a debreceni polgármester, a megyei és városi gazda­sági felügyelőségének vezetői, a vitézi törzsszékek egy-egy küldötte. Ezen túl gaz­dasági egyesületek, együttes tagküldésre feljogosított egyesületek és szakszövetke­zetek delegátusai szintén rendes tagnak számítottak. A hivatalból rendes tagsági státus bevezetése révén lehetőség nyílt arra, hogy a különböző apparátusban jelen lévő nagybirtokosok erősítsék a nagybirtok pozícióját a kamarában. A kamarai törvény kategorikusan megakadályozta, hagy a fennálló rendszer­rel szemben állók bekerülhessenek a kamarai szervezetbe: aki aktív szerepet vállalt a Tanácsköztársaság alatt, vagy politikai okok miatt szembe került a hatósággal már mezőgazdasági bizottsági tag sem lehetett. A nagy számú agrárproletáriátus számára az aktív és passzív választójog szempontjából komoly gondot jelentett a három évi egyhelyben lakás és az állandó mezőgazdasági munkavégzés követelménye. Mindezek ellenére a magyar agrártársadalom egésze -cselédtől a nagybirto­kosig -együtt lehetett jelen a mezőgazdasági kanara fórumán és emelhette fel szavát az általa fontosnak vélt ügyekben. A kamara szervezetét -a törvény- értelmében a közgyűlés, az igazgatóválasztmány, a kamarai szakosztályok és bizottságok, a kama­ra elnöksége és a kamarai tisztviselők alkották. Az évente kétszer összeülő rendes közgyűlés határozott a működés során felvetődött fontos kérdésekben, választatta meg a tisztségviselőket és tisztviselőket, elfogadta, illetve módosította a törvény alapján kialakított kamarai szabályzatot, valamint a költségvetést és a zárszámadást. Természetesén megvolt á lehetőség rendkívüli közgyűlés összehívására is. Két köz­gyűlés között az igazgatóválasztmány volt az ügyvivő szerv, amely a kamara elnök­ségéből és a közgyűlés által választott igazgatóválasztmányi tagokból tevődött ösz- sze. Indokolt hangsúlyozni, hogy az igazgatóválasztmány közgyűlési megválasztá­sánál is érvényesülni kellett, hogy minden kategória azonos számú képviselőt dele­gálhatott e fontos testületbe.10 A különböző tárgyalásra kerülő kérdések szakszerű előkészítésére és előzetes megvitatására a közgyűlés szakosztályokat alakított 1923. október 27-én: növény- termelési, állattenyésztési, népjóléti és gazdatiszti szakosztályokat. A szakosztályok súlyát azzal is igyekeztek kifejezésre juttatni, hogy a kamara elnöke töltötte be mind a négy szakosztály elnöki tisztét, három bizottságban pedig a kamara alelnöke volt a bizottsági alelnök. A bizottsági tagok sorában a legjobb szakemberek foglaltak he­lyet: gazdasági akadémia tanárai, gazdasági tanácsosok, jószágigazgatók, ismert Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 10 Az igazgatóválasztmány tagjai: Az elnökség tagjai hivatalból tagok. Választott tagok: Balla Lajos kis­gazda, Dombrád, Csapó Zsigmond birtokos, Hajdúhadház, Czinege János kisgazda, Szolnok, Csizmadia András nemzetgyűlési képviselő, Orosháza, Csomós János mg-i munkás, Gyula, Dankó Sándor ref. lel­kész, Ártánd, Eszenyi Jenő birtokos, Tornyospálca, Gaszner Károly uradalmi intéző, Görömbey Sámuel kisgazda, Tiszabercel, Gulácsy Dezső birtokos Gulács, Jóna István birtokos Debrecen. Kauzsay Tivadar birtokos Nyíregyháza, Kis Lajos kisgazda, Nagyszénás, Kovács József kisgazda Nyírmeggyes, Mándoki Imre kisgazda, Karcag, Mészáros Lajos birtokos Mezőtúr, Morvái Mihály birtokos Békés, E.Szabó Sá­muel mg-i munkás, Hajdúszoboszló, Szarka Ferenc mg- i munkás Karcag, Szuhányi Ferenc nemzetgyű­lési képviselő Csenger. Tiszántúli Gazdák. 1.1.1923. április 15.

Next

/
Thumbnails
Contents