A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Gazdag István: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulása és tevékenysége 1929-ig
355 mezőgazdasági bizottságokat. Ez utóbbiak és a törvényhatósági jogú városok /Debrecen/ mezőgazdasági bizottságai küldhették el delegátusaikat a kerületi mező- gazdasági kamarákba választott rendes tagként. A választott rendes tagok mellett voltak hivatalból rendes tagjai is a kamaráknak. Kamaránk esetében hivatalból tagjai voltak a kamarának az illetékességébe tartozó hat vármegye alispánjai, a debreceni polgármester, a megyei és városi gazdasági felügyelőségének vezetői, a vitézi törzsszékek egy-egy küldötte. Ezen túl gazdasági egyesületek, együttes tagküldésre feljogosított egyesületek és szakszövetkezetek delegátusai szintén rendes tagnak számítottak. A hivatalból rendes tagsági státus bevezetése révén lehetőség nyílt arra, hogy a különböző apparátusban jelen lévő nagybirtokosok erősítsék a nagybirtok pozícióját a kamarában. A kamarai törvény kategorikusan megakadályozta, hagy a fennálló rendszerrel szemben állók bekerülhessenek a kamarai szervezetbe: aki aktív szerepet vállalt a Tanácsköztársaság alatt, vagy politikai okok miatt szembe került a hatósággal már mezőgazdasági bizottsági tag sem lehetett. A nagy számú agrárproletáriátus számára az aktív és passzív választójog szempontjából komoly gondot jelentett a három évi egyhelyben lakás és az állandó mezőgazdasági munkavégzés követelménye. Mindezek ellenére a magyar agrártársadalom egésze -cselédtől a nagybirtokosig -együtt lehetett jelen a mezőgazdasági kanara fórumán és emelhette fel szavát az általa fontosnak vélt ügyekben. A kamara szervezetét -a törvény- értelmében a közgyűlés, az igazgatóválasztmány, a kamarai szakosztályok és bizottságok, a kamara elnöksége és a kamarai tisztviselők alkották. Az évente kétszer összeülő rendes közgyűlés határozott a működés során felvetődött fontos kérdésekben, választatta meg a tisztségviselőket és tisztviselőket, elfogadta, illetve módosította a törvény alapján kialakított kamarai szabályzatot, valamint a költségvetést és a zárszámadást. Természetesén megvolt á lehetőség rendkívüli közgyűlés összehívására is. Két közgyűlés között az igazgatóválasztmány volt az ügyvivő szerv, amely a kamara elnökségéből és a közgyűlés által választott igazgatóválasztmányi tagokból tevődött ösz- sze. Indokolt hangsúlyozni, hogy az igazgatóválasztmány közgyűlési megválasztásánál is érvényesülni kellett, hogy minden kategória azonos számú képviselőt delegálhatott e fontos testületbe.10 A különböző tárgyalásra kerülő kérdések szakszerű előkészítésére és előzetes megvitatására a közgyűlés szakosztályokat alakított 1923. október 27-én: növény- termelési, állattenyésztési, népjóléti és gazdatiszti szakosztályokat. A szakosztályok súlyát azzal is igyekeztek kifejezésre juttatni, hogy a kamara elnöke töltötte be mind a négy szakosztály elnöki tisztét, három bizottságban pedig a kamara alelnöke volt a bizottsági alelnök. A bizottsági tagok sorában a legjobb szakemberek foglaltak helyet: gazdasági akadémia tanárai, gazdasági tanácsosok, jószágigazgatók, ismert Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 10 Az igazgatóválasztmány tagjai: Az elnökség tagjai hivatalból tagok. Választott tagok: Balla Lajos kisgazda, Dombrád, Csapó Zsigmond birtokos, Hajdúhadház, Czinege János kisgazda, Szolnok, Csizmadia András nemzetgyűlési képviselő, Orosháza, Csomós János mg-i munkás, Gyula, Dankó Sándor ref. lelkész, Ártánd, Eszenyi Jenő birtokos, Tornyospálca, Gaszner Károly uradalmi intéző, Görömbey Sámuel kisgazda, Tiszabercel, Gulácsy Dezső birtokos Gulács, Jóna István birtokos Debrecen. Kauzsay Tivadar birtokos Nyíregyháza, Kis Lajos kisgazda, Nagyszénás, Kovács József kisgazda Nyírmeggyes, Mándoki Imre kisgazda, Karcag, Mészáros Lajos birtokos Mezőtúr, Morvái Mihály birtokos Békés, E.Szabó Sámuel mg-i munkás, Hajdúszoboszló, Szarka Ferenc mg- i munkás Karcag, Szuhányi Ferenc nemzetgyűlési képviselő Csenger. Tiszántúli Gazdák. 1.1.1923. április 15.
